Túl a fán: Acélbasszus

Stanislaw Potyrala, azaz „Stash” kanadai hangszerkészítő és meglehetősen szokatlan basszgitárokat épített. Úgy gondolta, a fa túlzottan is kényes anyag, hőmérséklet, páratartalom, húrfeszítés miatt deformálódik, nem tartja a hangolást, stb. Az igazi basszernek olyan anyagot kell találni, ami kemény és rugalmas, erős és jól rezonál. „Stash” az acélnál kötött ki. Ezzel még nincs vége persze a szokatlan megoldásoknak, első hangszere, mely a „Stash Stainless Steel Bass” névre hallgat, tele van érdekességekkel.   Először is, a nyaknak semmi köze a hagyományos gitárnyakhoz, ugyanis gyakorlatilag egy nagyjából tenyérnyi keresztmetszetű szelvényezett acélhenger. Ez biztosítja az összehasonlíthatatlanul merevebb szerkezetet, mint a fából készült, nyakpálcával merevített hagyományos nyakak, ugyanakkor az alkotó szerint jobban meg is felel a természetes kéztartásnak (ebben van valami), ezért sokkal kényelmesebb rajta játszani, mint a hagyományos nyakon. A fej szintén teljesen unortodox, egy kiálló vékonyabb rúdból a három égtáj felé meredeznek a jókora hangolókulcsok. A híd is követi a hengerformát és egybeépült a nyakkal, tulajdonképpen átmenő nyakról van szó, aminek az alsó vége maga a híd. A hangszedők szintén egyediek és be vannak építve a nyakként funkcionáló hengerbe, csak a mágneses pólusok állnak ki belőle, így tökéletesen árnyékoltak az elektromos zajforrásokkal szemben. Mivel az egész szerkezet ugyanabból az acélból készült, a rezonanciája homogén és egységes, nem érzékeny a környezeti hatásokra és sokkal stabilabban tartja a hangolást, mint a hagyományos hangszerek. A test aránylag kicsi és két vékony acéllemezből áll, így anyagához képest nem is túl nehéz: 4,5 kg, ami a Norlin-korszak Les Pauljainál teljesen szokásos volt. Az egész hangszer szerintem gyönyörű és egyedi mérnöki-design műalkotás. Egyéb paraméterei: 34”-os menzúra, 38 mm-es átmérőjű hengeres nyakprofil , 20 bund, egyedi osztható tekercses Alnico V mágneses hangszedők, Gotoh hangolókulcsok, 250k hangerő és hangszín potik. „Ennek a basszusnak az az egyetlen hátránya” szól „Stash” szlogenje „hogy a rocksztárok nem tudják széttörni a színpadon a show részeként.” Ezt el is hiszem, alighanem a színpad előbb esne...

Belső óra – Basszus gyakorlás

A gyakorlat végtelenül egyszerűnek tűnik, de ha kipróbáljuk, láthatjuk, hogy bizony elég durván el lehet szállni vele. A lényege a ritmusérzék fejlesztése, a „belső lüktetés” kialakítása.

Ne higgy a szemednek!

A basszus néma volt, mint a hal. Meg se nyikkant, már csak nagy néha reccsent egyet a mozgatásra is. Az összes vezeték forrasztását egyenként átnéztem, megrángattam. Minden rendben volt látszólag.

Basszeros oldal

Véletlenül akadtam rá guglizás közben a Basszusgitár.com-ra, ami Drapos Gergő weboldala. Gergő láthatólag profi zenész és basszgitár oktató, az oldalán sok hasznos információt találhatunk, tanuláshoz, vásárláshoz. A fórumon mindenféle témában lehet kérdezni és válaszolnak is, bár nem túl frekventáltnak tűnik, de élő az oldal, a fórumon vannak folyamatosan bejegyzések. Mindenképpen ajánlom a basszusgitározóknak, fel is tettem a linkgyűjteménybe...

Magyar műhely: GV Guitars

Van itt nem messze  a Felvidéken – konkrétan Kolárovóban – egy hangszerészműhely, amely ugyan területileg Szlovákia, de mégis teljesen magyar. Get és Vamp, a GV Guitars két alapítójának kezei alól modern, egyedi, igényes és szép hangszerek kerülnek ki. Basszgitárjaik már többször  megjelentek a Bass The World-on, tesztelték a Gitárshop-on egyik gitájukat, és szintén ugyanott a fórumban tanácsadással is segítik a gitárosokat. Ráadásul nem csak a gitárjaik jók, ők maguk is jó fejek! Ha profi hangszert akar valaki, egyedi kialakítással és minőségi megmunkálással, mindenképpen érdemes náluk érdeklődni. Budapesttől csak nagyjából száz km a távolság, egy jó gitár megér ennyit. Kedvcsinálónak néhány kép: A következő kis ismertetők az ő alkotásaikról készültek. VT – 625, Vincent Ezt a gitárt, ha röviden szeretném jellemezni, akkor talán a vintage-modern lenne a legkifejezőbb szókapcsolat rá . A klasszikus és a modern fúziója, a szó lehető legszorosabb értelmében. Az egész tervezés során figyeltünk arra, hogy minden jól ismert elem visszaköszönjön, ugyanakkor szerettük volna, hogy azért a klasszikusoknál többre legyen képes. Valahogy így jött létre Vincent. “Vincent – Eleganciával méltán átitatott, bársonyos és egyben tökös jazz/blues hangzásvilág” by Berki “B*#@.d, ebből jön metal is?!” by Sick zenekar és Mi (Nagyudvarnoki bulin, mikor Jocó(Sick zenekar gitárosa) kicsit elszórakozott Vincentel)   A gitár bemutatását a klasszikus dolgokkal kezdeném: 3 egytekercses hangszedő. Ezek a pickupok a szlovákiai Kent Armstrong műhelyben készültek tipikus vintage hangzással. Ennek megfelelően a jelszintjük is a közepestől a kicsiig terjed. Bár az elhelyezésük rettentően hasonlít a Strat féle elosztásra, mégsem teljesen az. 25,5” menzúra, ezen nincs mit vitatkozni. Jól bevált, sokan szeretik, sokan megszokták és rengetegen használják. Csavarozott nyak, 4 pontos, erős nyakzsebbel, ahogy azt sok más modellnél megtalálható, hogy a sustain és rezgés átvitel olyan legyen, ahogy azt már ismerjük. palisander fogólap, szintén sokat használt és szeretett anyag a széles hangtani tulajdonságai, megfelelő keménysége, és nem utolsó sorban a szépsége miatt. lecsapás a kéznek/csuklónak, egy újabb...