Nyári szünet

Még egy Aktív Gitárnak is szüksége van néha kikapcsol(ód)ásra. 🙂 Olyankor nyaral és nem nagyon van netközelben. Nagyjából két hétig ritkábban fogok írni, előre is elnézést a szünetért.

Nyerj egy Riffstationt!

  LeftyFretz, a kimondottan balkezes gitárosoknak szóló weboldal egy nyereményjátékot hirdetett meg: 5 darab Riffstation szoftverből (amiről épp nemrég írtam) egy-egy példányt  nyerhetnek azok, akik lájkolják a weboldalukat és megadják az email címüket a részvételhez. A sorsolásra itt lehet jelentkezni, mivel nemzetközi, magyarok is részt vehetnek, ellentétben sok másik nyereményjátékkal, ahol sajnos jobbára az USA-ra korlátozzák a...

Martin kétnyakú akusztikus gitár!

A Martin cég az akusztikus gitárok világának egyil legrégebbi és legelismertebb szereplője. Az idei NAMM kiállításra egy különleges, egyedi, kétnyakú akusztikust mutattak be, melynek egyik nyaka hathúros, a másik 12 (ami már önmagában is kihívás egy akusztikusnál a nagy húrfeszítés...

Mennyit érhet egy gitár?

Bostonban, ahol ideiglenesen lakom, van egy jó kis hangszerbolt, Mr. Music a neve. Nemrég az eBay boltjukban megjelent egy gitár: egy 1959-es Gibson Les Paul. A gityó Jay Giels tulajdona, aki a róla elnevezett banda alapítója és gitárosa volt. Kövezzetek meg, én most hallottam életemben először ezt a nevet. Ez persze általában nem minősít egy bandát vagy zenészt, arra már rájöttem, hogy itt Amerikában rengeteg olyan jó zenész van, akiről mifelénk otthon nem nagyon hallani. Rákerestem hát Youtube-on. Belehallgattam tucatnyi zenéjükbe és nem nagyon estem a szék mellé. A nyolcvanas években voltak népszerűek, stílusuk valahol a kaminonos-rock és szintipop keveréke lehetett. Még akkoriban se mondható egyedinek vagy ütősnek. Egynek jó, nem mondom, hogy nagyon gyenge, de semmi különös. Radásul nem is lehettek valami nagy sztárok, eltekintve attól, hogy bostoniak, ezért talán a helyiek számára többet jelentenek. Volt egy No. 1. slágerük 1981-ben, a Centerfold. Hát izé… kellemes kis szórakoztató zene, de semmi több. A gitár ráadásul messze nem az eredeti állapotú. Tudvalevőleg az ilyen vintage gitárok esetén kétféle felhasználás van: gyűjteményi és zenészi. A zenész inkább azzal törődik, hogy jól játszható legyen a hangszer, ha kell, kicserél benne ezt-azt, javíttatja, felújíttatja. A gyűjtőnek majdnem mindegy, mennyire jó zenélésre az a gitár. A vintage gyűjtemények lényege: az eredetiség. Minél ritkább, minél legendásabb a hangszer, annál érdekesebb és értékesebb – de lényeges, hogy minden eredeti legyen rajta. Már egy kisebb javítás is, ami például akár csak egy potmétert vagy egy hangolókulcsot megváltoztat rajta, egy igazi gyűjtő számára jelentősen elértékteleníti a gyűjteménye szempontjából. Az emlegetett gitárt utólag ugyan visszaállították az eredeti formájába – de rengeteg változtatással. A fényezése teljesen új, a hangolókulcsok is, a híd, a pickupok… tehát nagyon-nagyon messze van az eredetitől, még ha látszatra úgy is néz ki. Ezek után tippelje meg valaki, mennyi lehet a kikiáltási ára. Na? Nem, alálőttetek. Úgyse találjátok ki. 250 000 dollár, azaz 55 millió Ft körül....

Így készül a Fender Stratocaster

A világ egyik legismertebb gitárjának gyártási folyamatát nézheted meg az alábbi videón:

« Older Entries Next Entries »