Túl a fán: Karbon kompozit

A gitárok egy darabból készülnek és üreges testűek, a test, a nyak, a fej egy egységet alkot, nincs összeeresztés, ragasztás, csavarozás, nincs olyan része a hangszernek, ahol a rezonálás megszakadna a különböző részek miatt. A szénszálas anyag jó hangvezető-képessége kiváló akusztikával ruházza fel ezeket a gitárokat.

Túl a fán: Acélbasszus

Stanislaw Potyrala, azaz „Stash” kanadai hangszerkészítő és meglehetősen szokatlan basszgitárokat épített. Úgy gondolta, a fa túlzottan is kényes anyag, hőmérséklet, páratartalom, húrfeszítés miatt deformálódik, nem tartja a hangolást, stb. Az igazi basszernek olyan anyagot kell találni, ami kemény és rugalmas, erős és jól rezonál. „Stash” az acélnál kötött ki. Ezzel még nincs vége persze a szokatlan megoldásoknak, első hangszere, mely a „Stash Stainless Steel Bass” névre hallgat, tele van érdekességekkel.   Először is, a nyaknak semmi köze a hagyományos gitárnyakhoz, ugyanis gyakorlatilag egy nagyjából tenyérnyi keresztmetszetű szelvényezett acélhenger. Ez biztosítja az összehasonlíthatatlanul merevebb szerkezetet, mint a fából készült, nyakpálcával merevített hagyományos nyakak, ugyanakkor az alkotó szerint jobban meg is felel a természetes kéztartásnak (ebben van valami), ezért sokkal kényelmesebb rajta játszani, mint a hagyományos nyakon. A fej szintén teljesen unortodox, egy kiálló vékonyabb rúdból a három égtáj felé meredeznek a jókora hangolókulcsok. A híd is követi a hengerformát és egybeépült a nyakkal, tulajdonképpen átmenő nyakról van szó, aminek az alsó vége maga a híd. A hangszedők szintén egyediek és be vannak építve a nyakként funkcionáló hengerbe, csak a mágneses pólusok állnak ki belőle, így tökéletesen árnyékoltak az elektromos zajforrásokkal szemben. Mivel az egész szerkezet ugyanabból az acélból készült, a rezonanciája homogén és egységes, nem érzékeny a környezeti hatásokra és sokkal stabilabban tartja a hangolást, mint a hagyományos hangszerek. A test aránylag kicsi és két vékony acéllemezből áll, így anyagához képest nem is túl nehéz: 4,5 kg, ami a Norlin-korszak Les Pauljainál teljesen szokásos volt. Az egész hangszer szerintem gyönyörű és egyedi mérnöki-design műalkotás. Egyéb paraméterei: 34”-os menzúra, 38 mm-es átmérőjű hengeres nyakprofil , 20 bund, egyedi osztható tekercses Alnico V mágneses hangszedők, Gotoh hangolókulcsok, 250k hangerő és hangszín potik. „Ennek a basszusnak az az egyetlen hátránya” szól „Stash” szlogenje „hogy a rocksztárok nem tudják széttörni a színpadon a show részeként.” Ezt el is hiszem, alighanem a színpad előbb esne...

Jesselli

A faragástól a berakáson át a fémrészek öntéséig és megmunkálásig Jesselli mindent saját kezűleg, egymaga végez el, nem csoda hát, hogy évente csak néhány gitárt készít, egy hangszer fél évig készül és utána 5 millió Ft körüli áron kel el.

Digitális hangszerész?

A KOZM gitárok alkotója teljesen más megközelítést használ: organikus, kerekített formákat tervez térben, 3D CAD szoftverrel, ezzel pedig egy CNC 3D marógépet vezérel, amivel a fatömbből kialakítja ezt a formát.

Gitár a világháborúból?

Jasonnak az az eredeti ötlete támadt, mi lett volna, ha valaki azokban a háborús időkben mégis elkezdte volna egy tömörtestű elektromos gitár fejlesztését? Milyen anyagokat, technikákat használhatott volna a hadiipar által meghagyott forrásokból avagy általa produkált hulladékból? Tulajdonképpen egy alternatív valóságot teremtett a következetesen végigvitt elképzeléssel.

« Older Entries Next Entries »