A Hohner német cég, méghozzá igen nagy múltú, hiszen 1857-ben alapította Mathias Hohner.
A cég leginkább harmonikáiról és szájharmonikáiról híres, ezeket most is a legjobbak közt tartják számon, főleg az utóbbiak ismertek manapság, például Steven Tyler és Bob Dylan is használja.
A Hohner neve alatt készültek-készülnek gitárok és basszgitárok is, az alsó-felső közép kategóriában. Egy időben arról volt ismert, hogy a Steinberger hangszereket licenc alapján a Hohner is készítette.
Nekem volt egy Steinberger Spirit GT gitárom, aminek létezett a Hohner megfelelője.
Steinberger Spirit GT Pro Standard
A Hohnder ma is forgalmazza ezeket a Steinbergerre nagyon hasonlító hangszereket, G3T néven.
Hohner G3T
Állítólag a korai Hohnerek verték a későbbi Steinbergerek olcsóbb verzióit (ez a Spirit modellcsalád, csak a forma és a hardver Steinbergere, de semmi nincs már bennük az eredeti szénszálas anyagból, sima juhar átmenő nyak és test).
A Cort szintén csinált egy hasonlót, de neki már nem jutott a licenszből, ezért csak elnagyoltan hasonlít rá.
Cort Headless gitár
Azért látható a hasonlóság, ugye?
Nem véletlen.
A bizonyítékot egy másik projekt szolgáltatta. A mesteremhez nemrég elhozta a Hohner B2AV basszusát egy srác. Szép kis headless 5 húros.
Hohner B2AV
Azt a barbár dolgot kérte, hogy rövidítsük meg a nyakát, mert ő úgyis capo-val használja mindig a második bundnál. Állítólag már több hangszerésznél volt és nem vállalták. Mi igen, de elmondtuk a hátulütőit, igyekeztük lebeszélni róla. Például azzal, hogy nagy eséllyel a nyakfeszítő pálca nem fog működni ezután, hiszen azt is el kell vágni. De beszélhettünk neki, nem érdekelte, mindenáron rövidebb nyakat akart.
Hát megcsináltuk. Jórészt én kiviteleztem, lévén már akadt ilyenben gyakorlatom – a saját majdnem kész utazó gitárom egy Flying V kitből készült a nyak lefejezése által és a test radikális módosításával. Ahhoz majdnem ugyanilyen húrrögzítő volt, a nyakat is ugyanígy kellett levágni.
A saját utazó gitárom nyaka
A Hohner basszus húrrögzítője
Bemértem a húrrögzítő távolságát a nullbundtól és odamértem a második bund mögé és bejelöltem.
Mérés, jelölés
Levettem a húrrögzítőt, majd a tolómérővel bemérve fixen a távolságot, bekarcoltam rajta azt az ívelt vonalat, ahol a nyakat el kell vágni. Szintén bemértem a felső rész lejtését és azt is rákarcoltam mindkét oldalon a nyakra.
A leendő nyakhossz
Ezután először egy nagyjából merőleges vágást csináltunk a leendő új végénél, körbevágva a nyakfeszítő pálcát. A nyak így elvágott fa részét némi csavargatás után le tudtam húzni a pálcáról. Szerettem volna nagyon megmenteni és működőképessé tenni a pálcát levágás után, de se időnk nem volt, se könnyen kivitelezhető módszerünk. Bár fejben már elkezdett körvonalazódni bennem a megoldás, de kellett volna vagy egy hét az anyagbeszerzéshez, átalakításhoz és a próbához – idő azonban nem volt, ahogy az ügyfél erre szánt pénze se volt elég ilyen komolyabb módosításhoz.
A lecsupaszított nyakfeszítő pálca kiálló vége
Még egyszer a biztonság kedvéért értesítette a mester, hogy csak levágni tudjuk a pálcát, működőképessé tenni nem – a srác üzent, hogy rendben.
Hát nekiveselkedtem a Pedullánál már bevált kis rezgőfűréssszel, előbb az edzett acél alsó négyszög profilt vágtam át, aztán a némileg puhábbnak tűnő felső részt (ami a tényleges feszítést végzi) már kézifűrésszel nyestem le.
Ezután bevágtam az íves, ferde vonalú metszést a nyakon, egy Exacto fűrésszel egyszer egyik, másszor másik oldalról vágva egy kicsit, figyelve, hogy középen összeérjen és lehetőleg egy síkban mozogjon a vágás, végül a már megkezdett vonal mentén egy kis kézifűrésszel befejezve. Sikerült is egész szépen, középtájon lett picit kevesebb a levágott rész, mint kellett volna, ott volt a legnehezebb tartani a metszésvonalat, mert ott volt a legnagyobb a szög.
A ferde vágás a nyakon
A fogólapot szintén le kellett venni egy adag fát ék alakban, ezt vésővel csináltam, legalábbis a nagyját.
A fogólap leszedése ék alakban vésővel
A pálca még kicsit kiálló részekit egy Dremel csiszolófejjel köszörültem le teljesen laposra, csak úgy szórta a szikrákat.
Síkba csiszolás a Dremellel
Az óra végére a vágások gyakorlatilag megvoltak, csak csiszolni kellett és a rögzítőcsavarok furatait befúrni, ezeket már a mester fejezte be. Ilyen lett a végeredmény, szerintem teljesen jó, egy szépséghibája, hogy a húrok kilógnak.
A kész nyakrövidítése
Az ügyfél elégedett volt, annak ellenére, hogy a feszítőrúd hiánya, illetve működésképtelensége miatt szerintem kissé jobban meggörbült a nyak és a legmélyebb húr (drop-B, vagy mi) eléggé zörög erősebb pengetésre. A többi nagyjából rendben, talán a rövidebb menzura miatti kisebb feszítőerő kompenzálta valamennyire a feszítés hiányát.
A hangszer most nálam van, ugyanis egy nagy elektronikai tuning készül: az eredeti aktív áramkör kikerül belőle, helyette egy Aguilar OBP3 aktív hangszín áramkört fogok bekötni, elég szép lesz, 18 kábel, plusz még össze is kell hozni az eredetivel valahogy.
Ennek során kicsit kutattam a neten és rátaláltam a Hohner által eredetileg elkészített bekötési rajzra.
A Hohner B2AV bekötési diagramja
És ítt kanyarodik vissza a sztori az elejére: a Hohner kapcsolási rajzon volt pár szó koreaiul (nem tudtam meg, hogy mi, bár olvasni tudom a koreai betűket, köszönhetően annak, hogy 5 éve pár hetet ott dolgoztam) és szerepelt mellette a Cort név, a másik oldalon meg a Cor-Tek – ez pedig az a cég, ahol rengeteg gitár készül mindenféle gyárnak. Mivel a Steinberger Spirit is Koreában készül, a Hohner is ezek szerint, no meg a Cortnak is van ilyen jellegű headless gitárja, elég egyértelmú, hogy az egész mögött a Cor-Tek található, ami kissé eltérő specifikációval készíti/készítette nagyjából hasonlóan a hangszereket.
A Cor-Tek nem csak Koreában, hanem Indonéziában is épített gyárat, ott is készült a Fender, ESP, Squier, Jackson, Epiphone, G&L, Ibanez, Schecter és még pár ismert márka jó néhány modellje, ahogy a koreia gyárukban is.
Mellesleg volt egy elég komoly sztrájk és tiltakozó akció a Cor-Tek-nél még 2009-ben, a rossz bánásmód, a túlhajtott munka és az elbocsátások miatt.
A Cor-Tek tiltakozás logója
Voltam Koreában, ahogy említettem, tudom, hogy alapvetően nagyon szorgalmas, nagy munkabírású emberek. Ha már elkezdenek panaszkodni, akkor az tényleg durva lehetett.
Egy Cor-Tek szállítólevél a Fendernek
De ez nem csak velük van így – a Squier-ek készültek a Samicknél is, és szinte minden ismert márka olcsó, kezdő modellje valamelyik koreai/kínai/indonéziai gyárban készül – többnyire ugyanazon a gyártósoron, mint a gyengébb minőségűnek tartott, kevésbé neves „bennszülött” márkanevek. Itt is az van gyakran, ami a jármű- vagy elektronikai iparban: a tömegtermékeket néhány nagy cég készíti bérmunkába az ismert neveknek, akik a tervezést, a marketinget végzik, de a tényleges gyártásban nincs szerepük.
 |
Az igazi menő ajándék gitárosoknak: AMULETTA nyaklánc kézműves pengető medállal! |
Olvastam a cikket.
Az nem zavarja a srácot, hogy a jelölési pontok most máshol vannak?
Mi az, hogy csak a második bundtól használja?
Zeneelméletileg képben van a srác?
Miért nem vett rövidebb menzúrás hangszert?
Üdv
fasd
1. Nem zavarja. A nyak oldalán áttette a jelölést. a fogólapon meg úgyse nézegeti. 🙂
2. Capo-t rakott rá.
3. Igen.
4. Mert ezt szereti más tuldajdonságai miatt.
🙂
Üdv,
Iván
Kösz a választ!
De a leglényegesebben átsiklottam első olvasás után:
a rövidítés okán megváltozott a skálahossz (menzúra), márpedig ahhoz a mérethez volt készítve a bundozás.
Most a rövidítés felével előrébb kell hozni a bakot!!!
Különben hamis lesz a hangszer.
Nem kicsit. Nagyon.
Egy kérés: fogólap készítéséhez nyersanyagot keresek.
Útba tudnátok igazítani, hova tudnék fordulni?
Kösz!
Tévedtem.
Nem kell előrehozni a bakot.
Olyan, mintha állandóan fent lenne a capo a másodiknál.
Sajnos nem tudok konkrét helyet, de itt kérdezd meg, biztos segítenek:
http://basszusmuhely.hu/forum.php
Köszönöm!
Mindenesetre érdekes és elgondolkodtató számomra,hogy valaki majd’ 10 centit képes levágatni a hangszer nyakából.
Ezzel tisztában kellett volna lennie, hogy számára kényelmetlen, nagyok az osztások, kisebb a keze, stb.
Én, most hajlott koromra kényelmesebb legyen a játék, kisebbek a lépések, könnyebb legyen a hangszer, készítek egy 30″-os fesztávú új hangszert, ami már elkísér életem végéig.