Mandolin “relic” hangológomb

A csont színe sokkal halványabb, mint a megsárgult műanyagok – de semmi baj, kétujjnyi erős kávé és kétujjnyi ecet egy pohárba, beledobtam a gombot és több lépésben, 3-4x fél percre megmikróztam.

Basszeros oldal

Véletlenül akadtam rá guglizás közben a Basszusgitár.com-ra, ami Drapos Gergő weboldala. Gergő láthatólag profi zenész és basszgitár oktató, az oldalán sok hasznos információt találhatunk, tanuláshoz, vásárláshoz. A fórumon mindenféle témában lehet kérdezni és válaszolnak is, bár nem túl frekventáltnak tűnik, de élő az oldal, a fórumon vannak folyamatosan bejegyzések. Mindenképpen ajánlom a basszusgitározóknak, fel is tettem a linkgyűjteménybe...

Gitárt a lányoknak, gitárt a nőknek!

A női gitárosok egy részének nyilván hasonló gitárok tetszenek, mint a férfiaknak , de biztos akadnak köztük olyanok, akik értékelik, ha inkább “csajszis” a hangszerük. Ez elsősorban a színben és valami mintában szokott megnyilvánulni, ritkábban a hangszer formájában, tulajdonságaiban. Élénk, tiszta színek, vagy éppen légies pasztellek – no meg kanyargó virágminták, színes képek.

Magyar műhely: GV Guitars

Van itt nem messze  a Felvidéken – konkrétan Kolárovóban – egy hangszerészműhely, amely ugyan területileg Szlovákia, de mégis teljesen magyar. Get és Vamp, a GV Guitars két alapítójának kezei alól modern, egyedi, igényes és szép hangszerek kerülnek ki. Basszgitárjaik már többször  megjelentek a Bass The World-on, tesztelték a Gitárshop-on egyik gitájukat, és szintén ugyanott a fórumban tanácsadással is segítik a gitárosokat. Ráadásul nem csak a gitárjaik jók, ők maguk is jó fejek! Ha profi hangszert akar valaki, egyedi kialakítással és minőségi megmunkálással, mindenképpen érdemes náluk érdeklődni. Budapesttől csak nagyjából száz km a távolság, egy jó gitár megér ennyit. Kedvcsinálónak néhány kép: A következő kis ismertetők az ő alkotásaikról készültek. VT – 625, Vincent Ezt a gitárt, ha röviden szeretném jellemezni, akkor talán a vintage-modern lenne a legkifejezőbb szókapcsolat rá . A klasszikus és a modern fúziója, a szó lehető legszorosabb értelmében. Az egész tervezés során figyeltünk arra, hogy minden jól ismert elem visszaköszönjön, ugyanakkor szerettük volna, hogy azért a klasszikusoknál többre legyen képes. Valahogy így jött létre Vincent. “Vincent – Eleganciával méltán átitatott, bársonyos és egyben tökös jazz/blues hangzásvilág” by Berki “B*#@.d, ebből jön metal is?!” by Sick zenekar és Mi (Nagyudvarnoki bulin, mikor Jocó(Sick zenekar gitárosa) kicsit elszórakozott Vincentel)   A gitár bemutatását a klasszikus dolgokkal kezdeném: 3 egytekercses hangszedő. Ezek a pickupok a szlovákiai Kent Armstrong műhelyben készültek tipikus vintage hangzással. Ennek megfelelően a jelszintjük is a közepestől a kicsiig terjed. Bár az elhelyezésük rettentően hasonlít a Strat féle elosztásra, mégsem teljesen az. 25,5” menzúra, ezen nincs mit vitatkozni. Jól bevált, sokan szeretik, sokan megszokták és rengetegen használják. Csavarozott nyak, 4 pontos, erős nyakzsebbel, ahogy azt sok más modellnél megtalálható, hogy a sustain és rezgés átvitel olyan legyen, ahogy azt már ismerjük. palisander fogólap, szintén sokat használt és szeretett anyag a széles hangtani tulajdonságai, megfelelő keménysége, és nem utolsó sorban a szépsége miatt. lecsapás a kéznek/csuklónak, egy újabb...

Legmetálabb fejek

Ha azt hittétek, tudjátok, milyen az igazi metálzenész, tévedtetek. Aki náluk metálabb, az csal. Ők ugyanis a Compressorheads, egy zenélésre készített robotokból álló banda. A robotok elég rendesen meg vannak csinálva, nagyjából terminátorszerű fémváz, amiről persze hiányzik az élő szövet, de headbangelni már egész korrektül tudnak. A játékukról igazán nem nyilatkoznék, nagyjából olyan, amit egy robottól várni lehet: pontos, precíz és lélektelen, hiányzik belőle a frazírozás és az improvizáció. Zeneileg nem hinném, hogy egyhamar konkurenciája lesz az élő zenészeknek, bár kétségtelen, hogy léteznek náluk rosszabbul zenélő amatőr bandák is. 🙂 Ráadásul ők igénytelenek, beérik pár rágcsálnivaló csavarral, néhány kanna gépolajjal, és még kontrolra sincs szükségük. 🙂 Viszont robotikailag kifejezetten figyelemre méltóak. A tagok: Stickboy, a dobos, akinek négy karja van és egy duplalábgépes, 14 darabból álló Pearl szerkón játszik pneumatikusan, MIDI-ről vezérelve. Készítője a német Robocross, azaz Frank Barnes robotépítő guru. Fingers, a gitáros, akinek 78 pneumatikusan mozgatott ujja van. Készítője a Kernschrottrobots, szintén német művész, aki ipari fémhulladékból készít robotokat. Fingers 4 éve “született”, 1.75 méter magas, pneumatikus hengerek az ujjai, MIDI vezérléssel zenél és tudja mozgatni a fejét, felsőtestét és térdeit. Egy Vantage Explorer gitáron és Line6 Flextone III XL erősítőn dübörög. És Bones, a basszeros. Sajnos róla nem találtam információt. Mérnökként leveszem előttük a kalapom, zenészként legfeljebb egy poénnak tudom felfogni. Bár talán ha majd a közönség is robot lesz… Nekem leginkább még az AC/DC-től másolni próbált TNT jött be, talán mert abban keveset kell játszani (és Bones sajnos még nincs is a bandában). 🙂...