Túl a fán: 1. Rainsong

A gitárok alapvetően fából készülnek. Ez jó, mert a fa nemes anyag, a fa élő anyag (még a kivágása után is), a fával élvezet dolgozni, még ha gyakran kihívás is, a fa szép, a fával a hangot sokban befolyásolhatom… és még sorolhatnám. Nincs is jobb, mint figyelni, ahogy a véső finom nyomására hajszálvékony forgács kunkorodik fel, beszívni a fa illatát, az egyre finomabb csiszolás után érezni a fa kellemes simaságát. A fa egy szentség a hangszerésznek. De… a fa kényes, mert az időjárás változásaival változik ő is, a fa állhatatlan, mivel természetes anyag lévén nincs két egyforma, a fa érzékeny és könnyen sérül. Mivel nem mondhatni, hogy felelősen használtuk fel, egyre kevesebb is van belőle. Láthatjuk, számtalan előnye és csodálatos tulajdonsága mellett vannak komoly hátrányai is. A gitárkészítésben régtől fogva keresték az olyan anyagokat, melyek kiválthatják, helyettesíthetik a fát. Ez mostanáig csak többé-kevésbé sikerült, néhány hi-tech gyártó kivételével inkább csak elvetélt kísérletek voltak. Úgy gondoltam, szentelek majd egy cikket a nem fából készült gitároknak, de rájöttem, annak ellenére, hogy elég ritkák, egy cikkben nem lehet megfelelően bemutatni őket. Ezért indítok egy újabb sorozatot az alternatív gitáranyagokról.   A karbonként ismert anyag nagyon sokoldalú, hi-tech termék. Használják az autóknál, bicikliknél, repülőknél, elsősorban a komoly igénybevételnek kitett, ugyanakkor könnyű szerkezetnél. Angolban „graphite” néven emlegetik, talán a legismertebb a Steinberger-féle eredeti „puska” alakú gitár, ami teljesen ebből az anyagból készült. Nálunk a köztudatban leginkább a képen is látható “sztrítrészer” stílusú autók  gagyi, olcsó, maticázott utánzataiból vált ismertté. Mi is ez? Egy úgynevezett kompozit anyag, amiben több, eltérő tulajdonságú anyag hasznos jellemzője egyesül, magyarul szénszálas kompozitnak is nevezik. Nagyon leegyszerűsítve szövetszerű szálakat ágyaznak műgyantába, többnyire epoxiba. Előnye a rendkívül jó fajlagos szilárdság és sűrűség és hogy kiválóan tűri a környezeti hatásokat (hőmérséklet, páratartalom), megfelelő technológiával folyamatosan egyforma minőségben gyártható, a szerkezete egységes. Látható, hogy ideális anyag lehetne gitárgyártáshoz, hiszen tartalmaz természetes, rostszerű elemeket, mint a fa,...

Zsebállvány

Az iStand belső fémvázára erősnek tűnő műanyag borítás került, a kis sárga repülő csészealj külsejű dolog teljesen sima felületű, nem akad bele semmibe, pár kézmozdulattal “támadóállásba” alakítható, szinte mint egy transformer és a mindössze kilencven dekás súlya ellenére meglepően stabil

Digitális hangszerész?

A KOZM gitárok alkotója teljesen más megközelítést használ: organikus, kerekített formákat tervez térben, 3D CAD szoftverrel, ezzel pedig egy CNC 3D marógépet vezérel, amivel a fatömbből kialakítja ezt a formát.

Rockhegedű

A Rockviolin cseresznyefából készült tömör teste és ébenfa fogólapja gitárosan rockos hangzást eredményez, és a piezo hangszedőt így nem is kell aktívan erősíteni a hangszerben.
Ráadásul a c-g-d-a-e hangolású húrokkal mélyebb, dögösebb, rockosabb hangzással szólaltatható meg a Rockviolin, mint a hagyományos hegedűk.

Gitár a világháborúból?

Jasonnak az az eredeti ötlete támadt, mi lett volna, ha valaki azokban a háborús időkben mégis elkezdte volna egy tömörtestű elektromos gitár fejlesztését? Milyen anyagokat, technikákat használhatott volna a hadiipar által meghagyott forrásokból avagy általa produkált hulladékból? Tulajdonképpen egy alternatív valóságot teremtett a következetesen végigvitt elképzeléssel.