Kézvezérlés

Kézvezérlés

Nem, nem hagytam ki egy “i” betűt, nem a kézzel történő vezérésről, hanem a kéz vezérléséről van szó.

Bizonyára minden gitáros ismeri azt a – szerintem röhejes, bár szerintem a legtöbb horror nevetséges – jelenetet egy horrorfilmből (nem tudom, valamiért azt gondolom, hogy a gitárosok szeretik a horrort), amiben egy már kissé leamortizált fickó a saját kezével vív közelharcot, mely nem engedelmeskedik az akaratának, hanem mindenáron az életére tör, egész addig, míg emberünk diadalmas vicsorral le nem mészárolja egy láncfűrésszel.

Figyelem, felkavaró jelenet következik, csak erős idegzetűeknek! 

A fenti jelenet persze a képzelet szüleménye, annak is elég vacak, de Japánban már kidolgozták a “Possesed Hand”, magyarán nagyjából “megszállt kéz” technológiának mondanám.
Emi Tamaki japán tudós és csapata fejlesztette ki azt a módszert a University of Tokio és a Sony Computer Science Laboratories együttműködésével, nyilván eredetileg elsősorban bénulásos-izomsérüléses betegek rehabilitációjára. Az ujjakat mozgató, bőr alá ültetett elektródás módszerek, vagy kesztyűszerú megoldások már léteznek régóta. a Posessed Hand újdonsága, hogy a páciens alkarjára egy elektródákkal felszerelt pántot csatolnak, az elektródákhoz digitális vezérlőegység kapcsolódik, ami az izomok villamos impulzusokkal való stimulálásával képes egyes ujjakat külön-külön bizonyos mozdulatok elvégzésére késztetni, anélkül, hogy az ujj jogos tulajdonosa ezt akarná, vagy bármit tehetne ellene.

A Posessed Hand készülék

A Posessed Hand készülék

A készülék különösen hasznos lehet megátalkodottan lusta zenésztanoncok gyakorlásra késztetésére – csak megfelelően le kell őket rögzíteni kezükben a hangszerrel, majd rájuk kapcsolni a felszerelést és beprogramozni a C-dúr skálát és a makrancos kölyök ujjai máris virtuóz száguldozásban kezdenek a húrokon, miközben ő kétségbeesetten és fokcsikorgatva próbálja ezt megakadályozni, de hiába…

Na jó, félre a tréfát, ez persze nem így megy és nem is erre való. A hevederen 28 elektróda található, melyek akár különböző mélységben elhelyzekedő izmokat is meg tudnak mozdítani. A rendszer automatikus kalibrációra képes, tehát a személyes ingerküszöböket és a vezérlés pontosságát be lehet lőni vele.

A készülékkel a tudósok azt próbálták meg, hogy tudnak segíteni a zenetanulásban. A koto egy japán hangszer, talán a mi citeránk és a hárfa keresztezése, bár itt nincsenek érintők, mint a citerán, de egyes húrokon mégis többféle hangot lehet játszani. Kb. 180 cm hosszú, 13 húrja, és ugyanennyi mozgatható hídja van (a hidakat persze a zenélés elkezdése előtt állítják be). A húr hangmagasságát a híd mögött lefelé nyomással lehet változtatni, ez nagyjából a mi nyújtásunknak felel meg, csak más irányba.

A Posessed Hand kifejlesztésének célja, hogy a zenésznövendékek számára segítséget nyújtsanak a motorikus funkciók rutinjainak elsajátítására. A próbák során egy több zeneileg képzetlen ember kezét kísérelték meg a koton való játék megtanításában stimulálni. Természetesen arra nem volt elég erős a készülék, hogy magát a pontos és kellően erős mozdulatot kiváltsa, azonban az időzítés és a helyes mozgás beidegződésében sokat segíthet.

A stimulálás elve

A stimulálás elve

A készülék 7 izmot stimulál az alkarban, amihez egy 14 csatornás impulzusgenerátor kapcsolódik. Az összes szükséges izom (5 az ujjak és 2 a csukló hajlításához) ingerlése nem egyszerű feladat, hiszen több izomnál is egy pozícióban, de különböző mélységben helyezkednek el. Ezt eddig csak tűelektródák felhasználásval tudták függetlenül vezérelni, ami nem éppen felhasználóbarát módszer.
Ezzel szemben a Posessed Hand különböző feszültségú és impulzusfajtájú elektromos jelekkel képes ezeket elérni és mozgatni, bár nem sikerült minden izületet a többitők függetlenül megmozdítani.

A vezérlőszervek és funkciójuk

A vezérlőszervek és funkciójuk

A kísérletek során kiderült, hogy a teljesen kezdő tesztalanyok értékelhetően gyorsabban tudták elsajátítani a kezdő szintú koto-zeneművet, hamarabb ráéreztek a helyes mozdulatra és az ütemezésük is jobb volt, mint az anélkül próbálkozóknak.

Aki viszont arra számít, hogy hamarosan boltokba kerül a készülék, amit csak felcsatolsz a karodra, összekapcsolod Bluetooth segítségével a mobiloddal, amire letöltöd a megfelelő appot, beállítod, hogy “Slash”, majd anélkül, hogy rendszeresen gyakorolnod kéne a gitározást, egyből fergetegesen eljátszod mondjuk a “Don’t cry” szólóját, akkor csalódást kell okoznom, a gyakorlást egyelőre még jó ideig nem fogja semmilyen japán kütyü helyettesíteni. 🙂
De akit érdekel maga a projekt, itt letöltheti a tanulmányt. 

Forrás:
Gitárshop
NewScientist
 

2 Responsesto “Kézvezérlés”

  1. Aweland szerint:

    Hát nem tudom ez az elektromos impulzosokkal való vezérlés nállam nemigazán vált be. Igaz nem ilyennel próbálkoztam. Annak idején nagyon fájt a derekam vettem egy elektromos impulzusokkal működő “fájdalomcsillapítót” (orvosi boltban). Nos az első kezelés után a szivem össze-vissza kalapált. Szóval a mikro amperek nemcsak ott hatottak ahol gondolták. A szívizmaimat is átprogramozta. Nagyon be voltam ……va. Nem volt egy jó érzés amikor itt ott kihagyott a motor, hol felpörgött hol meg lecsengett. Kellett vagy 3 hét amíg rendbejöttem. Szóval nekem maradt az agyi impulzosokkal való akaratlagos izomösszehúzódásos gyakorlás. 🙂

    Laci

  2. aktivgitar szerint:

    Nyilván még gyerekcipőben jár a technológia, ez inkább csak amolyan kezdemény, de lehet, hogy idővel finomodik. Művégtagokkal már hihetetlen dolgokra képesek. Lásd olimpikonok…

    Én is használtam TENS készüléket, nálam elég jól működött a dolog váll-nyak izombekeményedés miatti fájdalom csillapítására.
    Nálam semmi mellékhatés nem érződött.

Leave a Reply

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.