Lézer és retro

Lézer és retro

Volt egyszer egy Peter Swanson nevű ember a kies Kanadában, aki néhány évvel ezelőtt arra adta a fejét, hogy megvesz és felújít egy házat. A tévében futó házfelújítós sorozatokból szerzett tippeket felhasználva kigondolt és megcsinált néhány saját bútort is. Ebből a kezdő próbálkozásból hamar komoly hobbi lett, annyira, hogy még a műszaki főiskolát is félbehagyta és teljesen belevette magát. Grafikusként készített munkáiból fizetve a tanfolyamot egy felsőszintű asztalos képzésben vett részt, ahol megtanult mindent a designtól a CNC-n át a festés-lakkozásig. Miután befejezte, elfogadta egy helyi yachtépítő cég, a Saga Marine állásajánlatát. Itt kitanulta a hajókészítés csínját-bínját, beleértve a kompozit anyagokkal, főleg az üvegszálas és karbonszálas műgyantákkal való munkát is.

Ebben az időszakban tovább folytatta a famunkákkal való hobbit is, szabadidejében különböző érdekes ötleteket valósított meg, például egy öreg bringát motoros robogóvá alakított.

Peter Swanson az átalakított bringával

Peter Swanson az átalakított bringával

Nem hagyta nyugodni a gondolat, hogy tudna fából sárhányót készíteni a bringára. Ennek a nehézsége akkor lesz érthető, ha belegondolunk, hogy a fát két irányba kell ívesre hajlítani, egyrészt a kerék ívét követve, másrészt a kerékre oldalra ráborulóan.

Megfigyelte egyik idősebb kollégáját, miközben az egy fából készült vázát készített, hogy a mindenfelé ívelt tárgyat úgy csinálja meg, hogy apró, precízen kiszámított szögben álló fa csíkokat ragaszt össze. Ebből jött a nagy felismerés, hogy tudná a két irányban szűk ívben hajló sárhányót elkészíteni.
Felskiccelt egy tervet a bicikli sárhányóhoz, kiszámolta az összes szükséges szöget és precíziós gépi vágással kivágta a fadarabokat. Bár fejesugrás volt mélyvízbe, mindjárt az első tömör fa sárhányója sikerült. A bringával eljárt a helyi veterán autós találkozókra, ahol mindig nagy csődület kísérte, egyesek művésznek hívták, amit ő sose gondolt magáról.

Továbbfejlesztette a sárhányós ötletet, hogy egy „kacsafarok” véget csináljon rá, azaz egyik irányban visszakanyarítsa az ívet. Amint ezt is megoldotta, természetes fejlemény volt, hogy felmerlt benne a gitár káva készítésének gondolata ilyen módon. Az egyedi építésű, különleges gitárok készítésében jó üzleti lehetőséget is látott.

A gitár terve és a módszer, ahogy "boltívként' felépíti

A gitár terve és a módszer, ahogy "boltívként' felépíti

Mivel sikeres volt a famunkák önképzéses elkezdése terén, elhatározta, a hangszerészmesterség kitanulásába is hasonló módon vág bele, megvett és elolvasott minden elérhető irodalmat az akusztikáról és a gitárépítésről és megnézett minden témába vágó DVD-t.

Az első gitárja prototípusával a Niagara College vállalkozás-segítő programjától kapott támogatást, ami lehetővé tette, hogy teljes erővel dolgozhasson rajta és megalapítsa a Dagmar Custom Guitars céget.

Egy év alatt a sikerült három világszínvonalú modellt készítenie és meghívást kapott a Montreal Guitar Show-ra, ami ilyen rövid szakmai múlttal egyedülálló. A bemutatkozás rendkívül sikeres lett.

Peter gitárjai valóban egyedülálló és újszerű hangszerek, kizárólag domború fedlapos (archtop) „jazz” gitárokat készít.

Dagmar MaryLou

Dagmar MaryLou

Dagmar Gretchen

Dagmar Gretchen

Nincsen a testen sehol egy merőleges szög, a káva leginkább egy boltívre emlékeztet, melynek „építőkövei (gitáronként több mint 80) igen nagy terhelés elviselését is lehetővé teszik.

Az általa kidolgozott technológia erősebbé teszi a kávát így, de ehhez belül még egy extra karbonszálas laminálás is hozzájárul, így a káva nagyon vékony lehet, de képes a fedlap terhelését is részben felvenni, így a fedlap még szabadabban rezonálhat. A domború fedlapok együtt a káva belső konkáv kialakításával egyfajta amfiteátrum-szerű akusztikai rendszert alkot. A húrrögzítő szerepét együttesen betöltő alkatrész csak a kávához csatlakozik, nem érinti a fedlapot, így ez se tompíta a rezgését.

Karbonszálas laminálás a káva belsején

Karbonszálas laminálás a káva belsején

A nyak a szokásos akusztikus illesztési rendszert követi elvben, gyakorlatban azonban itt is újítások vannak, karbonszálas, epoxival rögzített betétek valamint csavar rögzítik a testben. A nyak 9 rétegben laminált, ebből 4 réteg szintén karbonszálas, melyek rendkívüli erősséget biztosítanak. Hagyományos kétirányú nyakfeszítő rudat alkalmaz a görbület beállításához.

A laminált nyak készítése

A laminált nyak készítése

A nyakillesztés

A nyakillesztés

Blogján végigkövethető a gitárok elkészítése munkafázisonként, sok képpel.

És hogy halljuk is, íme itt egy videó az egyikkel, elég meggyőző!

És ez is, más stílusban, más hangszerrel.

A már említett Montreal Guitar Show-n került kapcsolatba a Queen’s University-vel, ahol lehetőséget kapott, hogy beszálljon egy projektbe, amely egy teljesen új elven működő lézeres hangszedő, a Photonic pickup kifejlesztését és gyártáselőkészítését célozta.

Dr. Hans Peter-Loock, a Photonic project vezetője

Dr. Hans Peter-Loock, a Photonic project vezetője

A pickup atyja Dr. Hans-Peter Loock kémiaprofesszor az egyetemen. Az általa vezetett team fejlesztett ki egy lézeroptikás vibrációérzékelőt, ami nem csak akusztikai szenzorként, hanem tetszőleges rezgésérzékelőként is működhet.
A technológia előnyei, hogy rendkívül kis tömegű és méretű, gyakorlatilag bárhol elhelyezhető, nem befolyásolja a gitár természetes rezonanciáját és tökéletesen zajmentes. Hangminőségben felveszi a versenyt bármely piezo-hangszedővel.

A hangszedő fizikai működése az

FBG (Fiber Bragg Grating) elvén alapul.

Ez az egyik legelterjedtebb, leginkább alkalmazott száloptikai szenzortechnológia. Ebben az esetben a fényvezető szálban Bragg rács található. A Bragg rács az optikai szálnak egy olyan rövid szakasza, amely kiszűr meghatározott hosszúságú hullámokat. Más megfogalmazás szerint a törésmutató periodikus változása az optikai szál egy kis részén. A névadója, Sir William Lawrence Bragg (1890‐1971) ausztrál származású Nobel‐ díjas brit fizikus volt. Ő kristályrácsokra irányított röntgensugarak visszaverődését vizsgálta, és közben fedezte fel röntgensugár segítségével az atomok helyét egy kristályban. A technológiát már régóta alkalmazzák az iparban, elsősorban az építészetben, ahol szerkezetek mechanikai deformációt mérik vele, mivel a Bragg-rácsok periódusai az őket ért külső hatásokra megváltoznak. Kanadában már lassan húsz éve működnek több hídon elhelyezett ilyen elven alapuló érzékelők.

A Photonic pickup két FBG rendszert alkalmaz, mely ún. Fabry-Perot (F-P) üreget alakítottak ki, ez lehetővé teszi a pickup paramétereinek finombeállítását, bármit is jelentse ez az egész. 🙂

Aki még tovább akar menni a fizikai részletekbe, az itt megteheti.

Nekünk legyen elég, hogy gyakorlatilag tökéletes akusztikus hangzást lehet elérni vele.

Itt jön a képbe a Dagmar Guitars: Peter megépítette a Vicky-t (Victori a királynő tiszteletére kapta ezt a nevet), melynek már építése során integrálta ezeket a szenzorokat a gitár testébe, gyakorlatilag a fedlapba. Hét szenzor került bele, melyek hajszálvékony üvegszálak és gyakorlatilag a festés-lakkozás előtt illesztették a helyükre, így végül teljesen láthatatlanok maradnak és gyakorlatilag a gitár fedlapjának részéve válnak. A pickupoknak teljesen egyenletes az érzékelése egész 20 kHz-ig.

Vicky, integrált lézeres Photonic hangszedővel

Dagmar Vicky, integrált lézeres Photonic hangszedővel

A Vicky kávája a kimenettel

A Vicky kávája a kimenettel

 

Ezen a videón a Discovery egyik műsorában mutatják be a hangszert.

Itt pedig a Photonic fejlesztés vezetője beszél a hangszedőről.

Ezen a videón Peter maga beszél a gitárról:

Ez a teljesen újszerű és egyedülálló technológia lehet az akusztikus hangszedők jövője, hiszen sokkal szabadabban használható, nem csak a hídba építhető, mint a piezo, hangja sokkal kiegyenlítettebbnek tűnt, nélkülözve a piezók éles „percegését”, teljesen visszaadva a gitár valódi hangját.

Források:

Dagmar
Guitar Noise
 CIPI
Heitner Barbara: FBG - Száloptikai érzékelők,  BME
 

2 Responsesto “Lézer és retro”

  1. Aweland szerint:

    Van új a nap alatt !!! Nagyon tetszik a találmány. De ez is egy új dolog:

    http://www.youtube.com/watch?v=5WCIXxU-mr8&list=UUYb5orPo2U5VwsPG9_BtIGg&index=8&feature=plcp

    Dr. Szalai András debreceni fizikus szabadalma.

    • aktivgitar szerint:

      Köszönöm, Laci.
      Jó, hogy említed a dolgot, ennek majd szánok egy külön cikket.
      Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy Andrással a videóban látható helységben “együtt dolgoztam” ezen a készüléken, bár ez kissé szerénytelenség, én csak némi segítséget nyújtottam a számítógépes interface grafikájának elkészítésével és a pedál feliratozásában.
      Egyébként én a szintén általa fejlesztett Shadow SH-075 MIDI gitár rendszert használom.

Leave a Reply

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.