Zsákutca vagy a jövő?

A gTar egy leendő új gitároktató készülék, mely prototípus változatokban már létezik, most a Kickstarteren gyűjtenek a gyártáshoz – és elég jól is állnak.

Ők úgy reklámozzák: Az első gitár, amin bárki játszani tud.
Ez természetesen bullshit.

Attól játszani még senki nem fog tudni, hogy a gitár nyakán a fények megmutatják, hol kell lefogni egy-egy hangot vagy akkordot. Kétségtelen, hogy a kezdőlépésekben segíthet annak, aki csak azt szeretné, hogy 3-4 ismert slágert megpróbáljon alapakkordokkal eljátszani. Ebben az esetben megkönnyíti a dolgát, hiszen mégiscsak egyszerűbb, ha látom, magán a gitáron, hová is kell tenni az ujjat.
De ezzel véget is értek az előnyei. Ez az eszköz (mert gitárnak nem nevezném) önmagában csak egy halott utánzat, gitárként sem akusztikusan, sem elektromosan nem használható – az egésznek a lelke az iPhone, amit bele kell illeszteni a testben kiképzett foglalatba.
Az eszköznek nincsenek valód, hangzó húrjai, nincsen hagyományos értelemben vett bundja, hídja, hangszedője – szenzorai vannak, amelyek érzékelik a pengetést és a „húr” lefogását és ezt továbbadják az iPhone-nak, ami egy szoftverszinti segítségével szimulált gitárhangot ad ki.
Ez eddig meglehetősen értelmetlen.

Az “innováció” abban rejlik, hogy a nyakban minden húr és bund egy LED-del van jelölve és a gTar app segítségével visszafelé is működik a dolog: a beadott gitárlecke vagy dal hangjait a nyakon fények mutatják. Van ugyan egy apró hibája: az iPhone teljesen belecsúszik a gitártest síkjába, azaz normál gitártartásnál semmit nem látni a kijelzőből, csak ha valamennyire felfelé fordítja az ember a gitárt, ahogy meg ugye nem lehet normálisan gitározni.

Lássuk hát, mire jó ez így szerintük.

Kezdj játszani ismerős dalokat
Magyarul a cucc játszik helyetted. Ez eddig nulla, szemfényvesztés. Ehhez nem kell semmi, csak egy zenelejátszó.

Hagyd a fenébe a tanulást, csak játssz
Ebben a SmartPlay üzemmódban tulajdonképpen mindegy, mit játszol, mert a szoftver egyszerűen elnyeli a fals hangokat. Király! Nehogy véletlenül is hozzászokjon a tanulni vágyó a pontossághoz!

Három nehézségi mód

Könnyű: csak üres húrokon játszol, a SmartPlay ilyenkor is működik, ha melléfogsz, sebaj, nem hallatszik. Hát ez szuper, ezzel biztos hatékonyan meg lehet tanulni gitározni!

Közepes: na, itt már a bundoknál is kell játszani, és termesztésen itt se számít, ha melléfogsz, nem hallatszik majd. Ez az, csak így tovább, nyilván ettől egyre jobban fogsz játszani!

Nehéz: itt végre azt játszol, amit akarsz és hallatszani is fog. Durva!

Válassz hangszer
Mivel semmi köze a valós gitárhoz, bármilyen szintetizált hangon játszhatsz, amit az iPhone tud. El tudom képzelni, ilyen csodásan szól egy foglalatba illesztett iPhone…

Hangolás? Minek?
Mivel a cucc nem a „húrok” rezgésével dolgozik, semmi szükség a behangolásra. Ismét egy hasznos funkció tanulóknak, nehogy véletlenül is fejlődjön a hallása és az igénye a pontos intonációra.

Tehát foglaljuk össze, mi is ez: valójában több mint 100 000 Ft-ért árult iPhone kiegészítő, amivel lehet villantani kamaszoknak társaságban és úgy csinálni, mintha tudnának gitározni és legyen sikerélményük azzal, hogy azt hiszik, le tudnak játszani pár dalt, no meg milyen cool is ez a cucc…

Mire nem jó a gTar? Gitártanulásra, a szó hagyományos értelmében nem igazán, hiszen egyrészt semmi köze a valódi gitárhoz, akár fogásában, akár a megszólalásában. Sőt, inkább káros, mert az ellen dolgozik, hogy pontosságra szoktassa a tanulni vágyót és inkább tompítja a hallását. Le merném fogadni, hogy aki ilyenen kezd el, az utána kudarcnak fogja érezni, mennyire másképp megy ez egy igazi gitáron és hamar feladja. És még nem beszéltünk arról, hogy egy ilyen szenzorokra épülő technika aligha viszi át az olyan alapvető gitározási fogásokat, mint a vibrátó, a hajlítás, csúsztatás, tompítás…

Ez csak egy illúzió, a modern kor „könnyen, gyorsan, fáradtság nélkül” felszínességének a kifejeződése, zenei szolárium, ami látványos, gyors eredményt ad, miközben inkább káros hosszabb távon.

Nincs is hát kétségem, hogy a fentiek miatt – és mert iPhone van benne – biztos üzleti siker lesz.

Csak halkan jegyzem meg, hogy ha a feléért vesz valaki egy egész jól használható valódi gitárt, a maradékot meg elkölti egy gitártanfolyamra, akkor valóban megtanulhat játszani. Igaz, azért egy kicsit dolgozni, szenvedni kell és némi kitartás se árt hozzá – és ez nem olyan cool, mint egy iPhone-nal villogni…

 

No Responsesto “Zsákutca vagy a jövő?”