Pickupológia 3. – Aktív pickup

Pickupológia 3. – Aktív pickup

Előszó

Lassan egy éve, hogy az Aktív Gitár megkezdte működését, már nagyon itt az ideje egy részletes cikknek az aktív hangszedőkről, ami félig-meddig az oldal névadójának is tekinthető.

Régi vita, melyik jobb: az aktív vagy passzív pickup?
Nem fogok állást foglalni ebben, már csak azért se, mert ez teljesen szubjektív dolog, elsősorban attól függ, ki milyen hangzást szeret, milyen zenét játszik, milyen igényei vannak.
Mind az aktív, mind a passzív hangszedőknek vannak előnye és hátrányai, akadnak szép számban hívei és ellenzői neves gitárosok közt.

Nekem egy Cort KX1Q gitárom volt, melyben az eredeti hangszedőket EMG 89-esekre cserélte az előző tulajdonos. Nagyjából 2 évig használtam a hangszert és később az utazásom miatt adtam el, addig teljesen elégedett voltam vele, jó néhány felvételt is készítettem. Nem éreztem azt, amit fel szoktak hozni ellenük, hogy steril a hangjuk, nincs karakterük, bár kétségtelenül más jellegű volt, talán úgy mondanám, amolyan „technokrata” hangzás, jól definiált, tiszta, jófiús hangképe volt számomra, persze valami brutálisabb torzítással biztos ki lehetne belőle hozni az ördögöt.

Definíció

Tisztázzuk, mi is az aktív pickup: minden olyan hangszedő, mely külső energia felhasználásával elektronikusan erősíti a pickup kimenőjelét. Bizonyos szempontból aktív pickup persze a legtöbb piezo és optikai rendszer is, melyek eleve így készülnek, gondoljunk csak az elektro-akusztikus gitárok hídjába épített hangszedőkre, melyek szinte mindig igényelnek a gitárba épített előerősítőt, azonban itt a hangszedő és az előerősítő fizikailag különválik, míg a valódi, “klasszikus” aktív hangszedőbe beépítik magát az előerősítőt is.

Ebben a cikkben azonban leszűkítem a témát a mágnestekercses, beépített előerősítővel felszerelt és külső áramforrást igénylő hangszedőkre, melyeket az elektromos gitárokban és basszusgitárokban szokás használni.

Előnyök-hátrányok

Miért vált szükségessé aktív hangszedők kifejlesztése?

A normál passzív hangszedőknek folyamatosan olyan elvárásoknak kell megfelelni, melyeket fizikailag szinte lehetetlen teljesíteni, hiszen egyikhez ilyen, másikhoz olyan design lenne szükséges. A gitárosok egyszerre akarnak erőteljes kimenőjelet, jó sávszélességet, dinamikát, zajmentességet. Ez egyszerre általában nem sikerül, persze akadnak jól eltalált kompromisszumok.

A metálzene fejlődésével egyre nagyobb lett az igény a durvább torzításokra, így a nagy kimenőjelű hangszedőkre. Nagy kimenőjelet leginkább a tekercs menetszámának növelésével lehet elérni – ez nagy induktivitást és nagyobb belső menetközi kapacitást okoz, ami a magas- és középtartományban bizony rontja a hangzást, valamint növeli a hajlamot a külső elektromágneses zaj „beszedésére”.

Az aktív hangszedők kifejlesztésénél elsősorban a fenti problémákat próbálták megszüntetni azzal, hogy egy viszonylag alacsony impedanciájú és kimenőjelű pickupba közvetlenül beépítettek egy aktív előerősítő áramkört, így a hangszedőt eleve egy nagyobb szintű és kis zajú jel hagyja már el. Ezzel nemcsak az alacsonyabb jelszintet kompenzálják és csökkentik a zajforrások káros hatását, hanem a frekvencia-karakterisztikát is kiegyensúlyozottabbá tehetik (azaz kevesebb lesz az eltérés a mély-közép-magas tartományok dinamikájában). Ennek van persze olyan mellékhatása is, ami nem feltétlenül pozitív mindenki számára – a közép- és magastartomány csúcsfrekvenciáit kissé gyengíti a passzívhoz képest.

További előnye a passzív hangszedőkkel szemben, hogy az aktív előerősítéssel egy ilyen hangszedő egyfajta pufferelt rendszerként viselkedik, azaz jóval érzéketlenebb a kábelek, a gitár elektronika, és az erősítő bemeneti fokozatának terhelésére – a hosszabb kábellel is stabilan tudja hozni a megszokott hangzást, kevésbé hat rá annak csillapítása. Vagy vegyük például a Fender Jazz Bass, a két hangszedőt egyenlő szintre állítva kicsit csökken a kimenőjel, mert a két pickup „beterheli” egymást.

Hab a tortán, hogy az ilyen előerősítő egyszerűbben kiegészíthető kiemelésre és vágásra egyaránt képes, többsávos hangszínszabályzóval, ami kiterjeszti a hangszín formálásának lehetőségeit, szemben a passzív áramkörökben alkalmazott, többnyire csak a magastartomány tompítására képes megoldásokkal.

És még mindig nincs vége a felsorolásnak: minden gitáros ismeri azt a problémát, hogy a hangerő poti lejjebb tekerésével megváltozik, konkrétan tompul, kilágyul valamelyest a gitár hangja, veszít a harapósságból. Az aktív hangszedőknél ez a gond se szokott jelentkezni.

Ez mind nagyon jól hangzik, de hol itt a csapda? Mert valami hátránya kell legyen, ingyenebéd nem jár itt sem.

Elemtartó bemarás

Elemtartó bemarás

Az aktív hangszedők talán legnagyobb hátránya az áramforrás szükségessége. Ez két szempontból lehet gond: ha épp koncert közben köhögi ki az elem az utolsó elektronjait, az elég nagy szívás, másrészt az elemnek hely kell, mégpedig olyan, ami könnyen elérhető a cseréhez.

Ez azt jelenti, hogy többnyire a gitár hátuljában ki kell marni egy lukat, amiben el kell helyezni egy elemtartót – extra munka, extra alkatrészek, főleg, ha 18V-os a rendszer, hiszen ott már két 9V-os kell. Általában ezek az áramkörök azonban 100 mA alatti áramot vesznek fel, azaz egy elemmel többnyire hónapokig használhatóak.

További gond lehet – bár talán nem túl sokakat érint -, hogy az aktív hangszedőket egyrészt nem lehet sorba kötve használni, másrészt nem tanácsos keverni passzív hangszedőkkel.

Végül tisztázzuk azt is, ami elterjedt téves hiedelem: nem minden aktív gitár vagy aktív basszus rendelkezik aktív hangszedőkkel.
Sőt. A kezdő-alsóközép kategóriás aktív hangszerek gyakran passzív pickup és aktív előerősítő kombinációjából állnak, itt az előerősítő az elektronika üregében kap helyet. Ez többnyire el van látva valami aktív hangszínnel is (EQ), de se az aktív elektronika, se az aktív hangszínszabályzás nem azonos az aktív pickuppal.

Az aktív hangszedők előnyeit leginkább a basszgitárosok használják ki: a legtöbb felsőkategóriás basszus aktív hangszedőkkel készül, a nagyobb „headroom”, a tisza, kiegyenlített hangzáskép és a zajmentesség mind fontos pozitívum a számukra. A metálgitárosok főleg nagy kimenőjel és a hangszíntartományok erőteljes kiemelhetősége miatt kattantak rá, ezzel „átüt” a gitár a többi hangszer hangján. Egyes jazzgitárosok pedig a tágabb és egyenletesebb frekvenciamenete és a maszatolásmentes finomsága miatt kedvelik.

Egy kis történelem

Korai Alembic hangszedők

Korai Alembic hangszedők

Az első piaci forgalomban is megjelent aktív hangszedőket az Alembic gyártotta 1969-től. A céget a Greatful Dead együttes próbatermében alapították először kísérleti műhelyként, hogy a felvételekhez és koncertekhez fejlesszék az egész elektronikus jelátviteli rendszeren, szakértettek annak idején a Jefferson Airplane és a Crosby Stills Nash & Young együtteseknek is. Kezdetben a gitárok viszonylag gyenge jelét akarta feltuningolni Ron Wickershaw, aki az Ampegnél dolgozott előzőleg, a szélesebb frekvenciaátvitel érdekében alacsony impedanciájú hangszedőt tervezett és egy előerősítő áramkört épített hozzá, hogy kiküszöbölje annak hátrányait. Ezt a folyamatot „Alembikizálásnak” nevezték. Az első hangszerük egy basszgitár volt.

1980 Ovation Breadwinner

1980 Ovation Breadwinner (balra, a jobb oldali egy Eastwood)

Az Ovation Breadwinner gitár mely amúgy is elég fura szerzet (bár nekem tetszik) szintén már elsőként használt aktív előerősítőt, de passzív volt a pickup.

Bartolini aktív pickup

Bartolini aktív pickup

Bill és Pat Bartolini a hetvenes évektől kísérleteztek hangszedőkkel és ’77-ban készült el az első aktív előerősítővel kiegészített pickupjuk az EVQ többsávos hangszínszabályzóval.

Tipikus EMG pickup

Tipikus EMG pickup

Az aktív hangszedők legismertebb gyártója mégis leginkább az EMG.

Rob Turner és Jeff Loomis

Rob Turner és Jeff Loomis

Rob Turner 1974-ben kezdett el a garázsukban gyártani hangszedőket, bár már ’69 óta barkácsolt ilyesmit, a fő területe előtte mégis leginkább a rádiók, majd erősítők javítása és különböző egyéb áramkörök készítése volt hangszerekhez. Már középiskolásként átalakított egy Stratocastert, aktív áramkört épített bele, de a rengeteg kábelt kusza fonadékát nem lehetett tisztességesen árnyékolni, ezért határozta el, hogy kitalál majd valami zajmentesítő technológiát.
Később profi dobosként kezdett dolgozni, de egy nap, mikor a bandája cuccát ellopták, elhatározta, hogy véget vett zenészi pályafutásának és inkább az elektromos hangszerekkelés tartozékaikkal foglalkozik majd, azonban egy idő múlva már az erősítők javítgatása se kötötte le és űgy döntött, visszatér a zajtalan pickup ötletének kidolgozásához.
A hetvenes években már több piacképes hangszedője is megjelent, melyek majdnem teljesen azonosok voltak a mostani EMG pickupokkal.
Több különböző név után a nyolcvanas évek elejétől nevezik a cégét a három ismert betűs rövidítéssel, ami Electro-Magnetic Generator-t jelent.

Bár Turner aktív hangszedői a profi gitárosok közt többek tetszését is elnyerte, a gyakran meglepően konzervatív gitáros közösség sokáig elutasító volt, nehezen tudták befogadni azt, hogy elemet rakjanak a hangszerükbe. „Elemet az elemlámpába kell rakni, nem a gitárba!” járta a mondás akkoriban.

Ned Steinberger és az első prototípus

Ned Steinberger és az első prototípus

A cég azonban jókor és jó helyen volt, hogy felemelkedése összefonódjon a Steinberger gitárok sikereivel. Nem is csoda, hiszen Ned Steinberger (miután megtervezte a szintén már klasszikusnak számító Spector NS basszust) a GL és L szériás „puska” formájú grafit-karbon gitárokkal és basszusokkal kifejezetten egy minimalista designt társított műszakilag letisztult, innovatív, high-tech megoldásokkal. Mindkét cég úttörő volt a saját területén, mindketten radikálisan szakítottak a vintage technikával, egymásra találásuk nem volt hát véletlen.

A Steinberger hangszerek meghozták a hírnevet az EMG-nek.

Steve Lukather, Peter Frampton, David Gilmour, Eddie Van Halen – az EMG korai használói. A metálzene se lenne az EMG nélkül, ami, ezt maga Kirk Hammet mondta, a Metallica-sound is erősen köthető az aktív hangszedőkhöz. „EMG=Extra Metal Growl”, extra metál morajlás – ez pedig James Hetfield találó szóvicce.
Mára az EMG alap sok felsőkategóriás metálgitáron, megtaláljuk őket a Jackson, ESP, Schecter, Peavey, B.C. Rich, Washburn, Dean modelleken.

Seymour Duncan Blackout

Seymour Duncan Blackout

Természetesen más ismert pickupkészítők is gyártanak, legismertebb talán a Seymour Duncan Blackout sorozat.

Gyárlátogatóban az EMG-nél.

Mélyvíz

Jó, jó, mondhatjuk, de valójában mit is takar ez a sok szöveg, amit leírtam? Biztos akadnak, akiket érdekelne konkrétan, mi is van a fekete dobozban, mitől más előállításában egy ilyen hangszedő és mi a titka.

Következzék hát egy kis „reverse engineering” , azaz visszafejtés, sajnos nem az enyém az érdem, de igyekszem pontosan leírni, szerencsére akadnak olyan ádázak, akik szétszedik az ilyen cuccokat is.

Egy EMG humbucker lemeztelenítve

Egy EMG humbucker lemeztelenítve

EMG SA, jól látható az "emeletes" zajcsökkentő konstrukció

EMG SA, jól látható az "emeletes" zajcsökkentő konstrukció

A legjobban széttrancsírozott „áldozat” az egyik legismertebb „klasszikus” aktív hangszedő az EMG 81.

EMG 81 burkolat nélkül, beviaszolva, no meg a kerámiamágnes

EMG 81 burkolat nélkül, beviaszolva, no meg a kerámiamágnes

EMG 81 aktív pickup alulnézetből

EMG 81 aktív pickup alulnézetből

A titokzatos EMG előerősítő, alighanem LM4250

A titokzatos EMG előerősítő, alighanem LM4250

Az EMG 81 aktív hangszedő tekercsei és acél cséveteste

Az EMG 81 aktív hangszedő tekercsei és acél cséveteste

A hivatalos leírás szerint erős kerámiamágnes és szoros tekercselés jellemzi, mely biztosítja az intenzitást minden részletben és kiemelkedő magastartományt, valamint a sustaint.

Egy demó videó róla:

Tehát a nem hitelesített forrásból származó információk szerint az EMG 81 konstrukciója:

  • 56 x 3 x 13 mm méretű kerámiamágnes
  • 0,06 mm-es zománcszigetelésű huzal
  • 5700 menetes, 4,18 KΩ ellenállású tekercs, viasszal rögzítve
  • ismeretlen „EMG001” műveleti erősítő, feltehetően LM4250

Az egyik tekercs a műveleti erősítő neminvertáló, a másik az invertáló bemenetére van kötve.

Az EMG előerősítő visszafejtése

Az EMG előerősítő visszafejtése

Bajaman házi gyártmányú aktív EMG replikája

Bajaman házi gyártmányú aktív EMG replikája

A Bajaman nevű hardcore jómunkásember még azt is megtette, hogy visszafejtette az áramkört és megépített egy saját verziót belőle, barkácsmódszerrel.

Aki maga is követni akarja a példáját, itt megtalálja a részleteket!

Források:

SoundOnSound

Ovnilab

Premier Guitar

ProGuitarShop

 

 

20 Responsesto “Pickupológia 3. – Aktív pickup”

  1. Aweland szerint:

    Mit mondjak eddig nem igazán foglalkoztam az aktív pickupokkal mert csak passzívokat építgettem meg javítottam. De ez a cikk arra sarkall hogy beszerezzem az alkatrészeket és építsek egy elektronikát. Egy kérdésem lenne: A két tekercs gondolom nem ellenfázisban lehet bekötve mivel az invertáló és a nem invertáló bemenetére mennek. Tehát szerintem a két tekercs kezdete van a földre kötve. Vagy rosszul gondolom?

    Üdv Laci

    • aktivgitar szerint:

      Igen, szerintem jól látod, ebben az esetben a fázisfordítást a zajkioltáshoz az erősítő két ellenfázisú bemenete végzi, tehát azonos módon kell bekötni.

      • laci szerint:

        sziasztok ,aktív elektronikából lehet passzívat csinálni?

        • aktivgitar szerint:

          Szia,
          Elvileg biztos lehet, de kérdés, hogy érdemes-e. Az aktív pickup tekercselése eleve olyan, hogy az aktív előerősítő használatához lett optimalizálva, ezért valószínűleg passzívként használva nem igazán lenne jó.
          A másik probléma, hogy ezekben az aktív hangszedőkben egybe van öntve a tekercs és az elektronika, így aligha lehet sérülésmentesen megbontani és kiiktatni az aktív elektronikát.

  2. szegecs szerint:

    Szervusz!
    Tetszik a cikk és nagyon jól utánajártál a témának! Két dolog viszont nem teljesen tiszta.

    Az egyik, hogy az nem teljesen igaz, hogy csak a kezdő-alsóközép kategóriás aktív hangszerek állnak passzív pickup és aktív előerősítő kombinációjából, illetve csak a felsőkategóriás basszus készül aktív hangszedőkkel. Az aktív előerősítő ugyan azt a “puffer” áramkört tartalmazza, mint az aktív hangszedő, csak ki van egészítve egy hangszínszabályozó ármkörrel is. A különbség, hogy ez az elektronika közvetlenül a hangszedőbe van-e építve vagy pedig egy külön üregbe a gitár testében.

    A másik meg, hogy elsőként, aki aktív előerősítőt használt gitárban az a Music Man volt (1976).

    • aktivgitar szerint:

      Szia!

      Köszönöm a kiegészítést.
      De hadd vitassam kicsit. 🙂

      Én azt írtam az első dolgot illetően, hogy “gyakran” illetve “legtöbb”. Szó sem volt arról, hogy “csak”.

      Azt akartam világossá tenni, hogy az aktív áramkör nem ugyanaz, mint az aktív hangszedő, még ha technikailag az áramkör funkciója és felépítése hasonló is.
      Nem véletlen, hogy különválasztják, hiszen egy aktív pickup általában jóval drágább, mint egy passzív pickup+aktív áramkör kombináció, ezért oszlik meg inkább az alsó/felső kategória közt.

      Ami az elsőséget illeti, lehet, hogy aktív előerősítőt a MM használt, de ezzel nem foglalkoztam, hanem az aktív hangszedővel, amit viszont az Alembic csinált, ahogy írtam és jóval korábban…

      • szegecs szerint:

        Igen, ez jogos, az tény. Viszont az áraknak érdemes utánanézni, mert általában csak pár ezer forinttal drágább egy aktív hangszedő a passzívhoz képest. Viszont, ha egy passzív hangszedőhöz akarsz venni külön aktív elektronikát, akkor az min. 20 ezerbe kerül. Tehát a passzív hangszedő+aktív elektronika kombó mindig sokkal drágább, mint maga az aktív pickup.

        Utánanéztem, az Ovation az elsők között volt, aki aktív, FET rendszerű előerősített épített gitárba. Az MM viszont az első volt, aki IC-vel építette ezt, de ez már télleg csak kukacoskodás részemről :).

        De ha már megemlítetted, az Alembic sem az aktív hangszedőt találta fel, hanem az alacsony impedanciás hangszedő+aktív előerősítő kombót. Azt az aktív hangszedőt, amihez külső táp kell, az EMG fejlesztette ki először.

        • aktivgitar szerint:

          Amit arról írsz, hogy mi a drágább, az az utólagos módosításokra igaz, ha egy komolyabb aktív áramkört akarsz belerakni. A gyárak szerinted miért árulják a low-end basszusokat aktív áramkörrel? Biztos nem azért, mert drágább.
          Gyárilag valószínűleg sokkal jobban megéri egy olcsóbb, kevésbé minőségi hangszedőt egy nagy sorozatban legyártott olcsó elektronikával párosítani. Ezek az áramkörök nem csúcskategóriás erősítők mindenesetre.

          Alembic:
          Ez az aktív hangszedő elvét ők találták ki és alkalmazták. azzal a különbséggel, hogy nem rakták bele az áramkört magába a hangszedőbe, de azért a technika szempontjából az úttörők ők voltak.

          Ha szigorúan vesszük, hogy az aktív hangszedőnek tartalmazni a kell az elektronikát és a tápcsatlakozást, akkor valóban nem ők tekinthetők az “aktív pickup” első gyártóinak, de a elv szempontjából, ami végül is oda elvezetett, szerintem mindenképpen elsők.

          • szegecs szerint:

            Hát, szerintem az MM előerősítője nem egy gagyi gyártmány. Ha a basszusokat nézzük, akkor még a legdrágább, csúcsszériás modellben is van előerősítő és nem a költség csökkentés miatt, hanem mert az alakult ki, hogy szükség van az aktív hangszínszabályozásra, ami már végkép nem férne bele egy hangszedőbe.

            Na, ez már a “mi volt előbb? a tyúk vagy a tojás?” kategória :).

            Egyébként, tetszik az oldalad, jók a témák! 🙂

        • aktivgitar szerint:

          Még valami: azért vegyük figyelembe, hogy 68-ban még nem állt olyan szinten az áramkörminiatürizálás, hogy megtehették volna a pickupba építés. Az Alembic áramköre egy tenyérnyi kétoldalas NYÁK-on készült és meglehetősen nagy volt a fogyasztása is. Egyszerűen nem volt alkalmas arra, hogy egyenként a pickupokba építsék.

          Szerintem az erre inkább alkalmas műveleti erősítők csak a hetvenes évektől kerültek forgalomba…

  3. aktivgitar szerint:

    Egyáltalán nem arra gondoltam, hogy az MM gagyi lenne. 🙂
    Az MM csúcskategóriás basszus, én végig arról beszéltem, hogy a kezdő hangszerekbe, pl. ami nekem is van, egy Ibanez GSR200, beleraknak passzív, normál hangszedőt meg egy olcsó EQ-Boost áramkört és kész. Olcsóbb megoldás, mint egy jó minőségű aktív pickup, persze olyan is.
    De ha mondjuk ki akarnám cserélni és belerakni egy Aguilar vagy Sadowsky preamp-ot, az már drága mulatság volna…

    Köszönöm amúgy, ígyekszem.

  4. rokkerjanos szerint:

    Helló!
    Érdekelne hogy befolyásol-e valamit az aktív hangszedő hangján az hogy ha passzív elektronikával(hangerő/hangszín potméter)van egybeépítve?
    Előre is köszi a választ.

    • aktivgitar szerint:

      Helló,
      Elnézést a megkésett válaszért, kicsit kevés az időm mostanában a blogra.
      Az aktív hangszedőben lévő aktív elektronika miatt természetesen más a megfelelő potméter érték, ezért ha egy aktív hangszedő egy passzívhoz tervezett potival párosul, biztosan nem lesz ugyanaz a hangja.
      A passzív gitárokban általában 250kΩ és 500kΩ szokott lenni a potik ellenállása, míg az aktívaknál 25kΩ-100kΩ körüliek.

      • rokkerjanos szerint:

        Helló!
        Köszönöm a választ! Még azt meg kérdezném, hogy ez az ellenállásbeli különbségből eredő eltérés akkor is fennáll-e ha a potméterek maximumra tekerve vannak? Hobbielektronikával foglalkozó komám szerint ebben az állásban 0-az ellenállás értéke így elméletben nem változtat a hangon, hogy passzív az elektronika viszont ha tekergetem akkor már bele fog kutyulni.
        Még nagy hirtelen az érdekelne hogy ez helyt álló-e?

  5. domesz szerint:

    Helló! Hát nekem ez kicsit kínai, de érdekes téma. Egy kérdés: az újabb Cort Z42-es elektronikája tényleg aktív elektronika, vagy amolyan öszvér kevert megoldás? Csak azért érdekelne, mert egy hete vettem egy ilyen gityót, de nem tudom, hogy csak hasbaakasztás volt-e a duma… Végülis már mindegy, nekem jobban bejön, mint az előző Stratocaster fíling. Előre is köszi a választ!

    Domesz.

  6. nigel szerint:

    Hello, Nagyon örülök h végre olvashatok ilyen cikket. Engem az érdekelne, hogy miért nem javasolt az aktiv és a passzív hangszedőt (gondolok itt egy piezo és egy jobb minőségi átlagos hangszedőt) kombinálni?
    Köszönöm válaszod.
    Üdv

    • aktivgitar szerint:

      Nigel,

      Bocsánat a megkésett válaszért.
      Általában véve az aktív és passzív mágneses pickupok jelszintje és impedanciája különböző. Egy passzív pickup általában 250k-500k potival szabályozható, egy aktív 25k-val. Ha rákötöd az aktívat a 250k-ra, az nem igazán fog jól működni.
      A piezo pickup ráadásul még egy különböző állatfaj, nagy impedanciával és kis jelszinttel. Ezeknek mindig kell előerősítő (vagy ha nem, akkor egy DI box a kimenet után).
      Tehát lehet a kettőt vegyíteni, de nem úgy, hogy csak bekötöm, mintha ugyanolyan lenne.
      Léteznek olyan áramkörök, melyek képesek a passzív pickupot és a piezo pickupot mixelni, de ezek már aktív áramkörök (pl. Fishman, Graph Tech Ghost, stb.)
      A múltkor javítottam egy Parker Mojo Fly gitárt, amiben egy ilyen volt, két Seymour Duncan pickup és egy Ghost piezo a hídban, ezeket egy Fishman Powerchip kezelte együtt.
      Van egy Michael Kelly Hybrid gitárom, amiben szintén mágneses és piezo hangszedő is van, ezt is a Fishman Powerchip mixeli (és erősíti a piezot).

  7. Metal.head. szerint:

    Hallottam olyanról, hogy ha nem rakunk az aktív hangszedőbe elemet, akkor passzívként fog viselkedni. Ez egy tévhit, vagy ez igaz?
    Különben a Jackson Dinky DK2X HT-re gyűjtök.

    • aktivgitar szerint:

      Ez így ebben a formában biztos nem igaz, szerintem akkor egyszerűen nem fog működni, nem lesz kimeneti jel.

    • Laikus szerint:

      Abszolút elektronikai felépítés függő, gondolj csak a pedálokra, – bekapcsolod- torzít, kikapcsolod-alaphang, de nem valószínű, hogy ilyennel vesződnének, mert a pickup tekercse nagyon alacsony jelszintű,/ezért van benne elektronika/- amit nem lehet pótolni és rengeteg egyéb probléma jöhet elő. /Nem kívánt torzítás, zaj, gerjedés ..stb/

Hozzászólás a(z) aktivgitar bejegyzéshez Kilépés a válaszból

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.