Túl a fán: Acélbasszus

Túl a fán: Acélbasszus

Stanislaw Potyrala

Stanislaw Potyrala

Stanislaw Potyrala, azaz „Stash” kanadai hangszerkészítő és meglehetősen szokatlan basszgitárokat épített.

Úgy gondolta, a fa túlzottan is kényes anyag, hőmérséklet, páratartalom, húrfeszítés miatt deformálódik, nem tartja a hangolást, stb. Az igazi basszernek olyan anyagot kell találni, ami kemény és rugalmas, erős és jól rezonál. „Stash” az acélnál kötött ki.

Ezzel még nincs vége persze a szokatlan megoldásoknak, első hangszere, mely a „Stash Stainless Steel Bass” névre hallgat, tele van érdekességekkel.

 

Stash Stainless Steel Bass

Stash Stainless Steel Bass

Először is, a nyaknak semmi köze a hagyományos gitárnyakhoz, ugyanis gyakorlatilag egy nagyjából tenyérnyi keresztmetszetű szelvényezett acélhenger. Ez biztosítja az összehasonlíthatatlanul merevebb szerkezetet, mint a fából készült, nyakpálcával merevített hagyományos nyakak, ugyanakkor az alkotó szerint jobban meg is felel a természetes kéztartásnak (ebben van valami), ezért sokkal kényelmesebb rajta játszani, mint a hagyományos nyakon.

A Stash basszus hengeres nyaka

A Stash basszus hengeres nyaka

A fej szintén teljesen unortodox, egy kiálló vékonyabb rúdból a három égtáj felé meredeznek a jókora hangolókulcsok.

Az acélbasszus feje a kulcsokkal

Az acélbasszus feje a kulcsokkal

A híd is követi a hengerformát és egybeépült a nyakkal, tulajdonképpen átmenő nyakról van szó, aminek az alsó vége maga a híd.

A acélbasszus egybenyakú hídja, középen a jack kimenet

A acélbasszus egybenyakú hídja, középen a jack kimenet

A hangszedők szintén egyediek és be vannak építve a nyakként funkcionáló hengerbe, csak a mágneses pólusok állnak ki belőle, így tökéletesen árnyékoltak az elektromos zajforrásokkal szemben.

A Stash hídja és húrlábai, látható a mágneses pólus is a pickupból

A Stash hídja és húrlábai, látható a mágneses pólus is a pickupból

Mivel az egész szerkezet ugyanabból az acélból készült, a rezonanciája homogén és egységes, nem érzékeny a környezeti hatásokra és sokkal stabilabban tartja a hangolást, mint a hagyományos hangszerek. A test aránylag kicsi és két vékony acéllemezből áll, így anyagához képest nem is túl nehéz: 4,5 kg, ami a Norlin-korszak Les Pauljainál teljesen szokásos volt.
Az egész hangszer szerintem gyönyörű és egyedi mérnöki-design műalkotás.

Stash Stainless Steel Bass - egyszerűen szép!

Stash Stainless Steel Bass - egyszerűen szép!

Stash Stainless Steel Bass - egyszerűen szép!

Stash Stainless Steel Bass - egyszerűen szép!

Stash Stainless Steel Bass - egyszerűen szép!

Stash Stainless Steel Bass - egyszerűen szép!

Egyéb paraméterei:

34”-os menzúra, 38 mm-es átmérőjű hengeres nyakprofil , 20 bund, egyedi osztható tekercses Alnico V mágneses hangszedők, Gotoh hangolókulcsok, 250k hangerő és hangszín potik.

„Ennek a basszusnak az az egyetlen hátránya” szól „Stash” szlogenje „hogy a rocksztárok nem tudják széttörni a színpadon a show részeként.”

Ezt el is hiszem, alighanem a színpad előbb esne szét.
A hangjáról ez a videó nyújt némi ízelítőt, szerintem teljesen rendben van.

 

Forrás: No treble

 

4 Responsesto “Túl a fán: Acélbasszus”

  1. Aweland szerint:

    Üdv!

    Mióta én is bontogatom a “szárnyaimat” és a ráspolyomat a gitárépítés terén, sok extrém megoldással találkoztam (én sem vagyok különb). De ez az acélcső megoldás sem semmi. Bár nekem a cső átmérője kicsit kicsinek tünik a 10-14″ rádiuszhoz ez elég kevés. Nem tudom mennyire lehet kényelmes a kis átmérő. Meg nembeszélve arról, hogy mennyire hideg a fém. Ebből érdekes lenne egy frettles verzió is. Mindenesetre szerintem nincs elmehatára az ötleteknek és talán ez a jó.

    Laci

  2. BonFire szerint:

    Csak a torka véres… Nem hallom a basszusgitár hangot. Persze lehet, hogy a videó minősége gyengécske, de akkor egy hiteles hangú demónak jobban örülnék.

Hozzászólás a(z) aktivgitar bejegyzéshez Kilépés a válaszból

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.