Hajtsd össze a gitárod!

Nemrég írtam egy gitárkészítőről, aki utazáshoz használható, levehető nyakú elektromos gitárokat, gyakorlatilag teljes értékű Strat-jellegű hangszereket készít, annyi többlettel, hogy a nyak egy reteszelő mechanizmus oldásával egyszerűen szétkapcsolható a testtől. Ez már önmagában is némi kételkedést válthat ki, mármint ugye a közvélekedésben sokszor azt hallani, hogy a ragasztott nyak az igazán jó, mert akkor alkot teljes egységet a test és a nyak. Hogy lehetne már jó, ha csak úgy ripsz-ropsz le lehet szedni? Ami még inkább tamáskodásra adhat okot, hogy ehhez nagyon hasonló megoldás létezik akusztikus gitárokra is! A Voyage-Air gitárok a kalifornia Harvey Leach hangszerészmester agyából pattantak ki, akinek nem tetszett, hogy a sokat utazó zenészek kénytelenek lekicsinyített hangszerekkel beérni, mint a Martin Backpacker, vagy éppen a Johnson Trailblazer, ha akusztikusokról van szó. „Minden gitáros megérdemli, hogy bárhová magával vihesse a hangszerét” lett a fejlesztés mottója. Elképzelhető, hogy a sérülékenyebb és a rezonancia szempontjából még kritikusabb akusztikus gitárok esetében a teljes méret megtartása mellett egy olyan megoldást találni, amivel a szállítási méret a felére csökkenthető, milyen komoly fejlesztőmunkát igényelt. Mr. Leach-et 35 év tapasztalattal és rengeteg mesterien elkészített gitárral a háta mögött legelismertebb hangszerészek közt emlegetik, sőt, a berakáskészítés egyik élő legendája, rengeteg neves cég kért már tőle művészi igényű berakásokat az egyedi modelljeihez. “Hagyománytisztelő hangszerésznek tartom magam, aki mindig keresi a jobb megoldásokat a modern technológiák felhasználásával. Ez a megközelítés vezetett el a Voyage-Air tervezéséhez is. Gyakran hallom vissza „Miért nem gondolt erre senki korábban?”. Ennek két oka is van: egyrészt minél inkább a részletekre koncentrál valaki, annál kevésbé látja a fától az erdőt. Például ha folyton a csavarozott és ragasztott nyak előnyeiről és hátrányairól elmélkedsz, a behajtható gitárnyak egyszerűen teljesen kiesik a látókörödből. Másrészt most jött el az az idő a laptopok és okostelefonok korában, hogy megnövekedett az igény a zenészek részéről, hogy a gitárjukat is mindehová magukkal vihessék, ahogy ezeket a fejlett elektronikai eszközöket is. Erről...

C64 basszgitár a hackercsajtól

“Lady Macgyver” beszerzett egy ócska basszgitárt, előkotort a sufniból két nem működő C64-et és nekiállt. Nem sokat cicózott, lefűrészelte a gitártest két oldalát, a megmaradt szögletes hasábra tette a C64 dobozát a billentyűzettel.

Túl a fán: 1. Rainsong

A gitárok alapvetően fából készülnek. Ez jó, mert a fa nemes anyag, a fa élő anyag (még a kivágása után is), a fával élvezet dolgozni, még ha gyakran kihívás is, a fa szép, a fával a hangot sokban befolyásolhatom… és még sorolhatnám. Nincs is jobb, mint figyelni, ahogy a véső finom nyomására hajszálvékony forgács kunkorodik fel, beszívni a fa illatát, az egyre finomabb csiszolás után érezni a fa kellemes simaságát. A fa egy szentség a hangszerésznek. De… a fa kényes, mert az időjárás változásaival változik ő is, a fa állhatatlan, mivel természetes anyag lévén nincs két egyforma, a fa érzékeny és könnyen sérül. Mivel nem mondhatni, hogy felelősen használtuk fel, egyre kevesebb is van belőle. Láthatjuk, számtalan előnye és csodálatos tulajdonsága mellett vannak komoly hátrányai is. A gitárkészítésben régtől fogva keresték az olyan anyagokat, melyek kiválthatják, helyettesíthetik a fát. Ez mostanáig csak többé-kevésbé sikerült, néhány hi-tech gyártó kivételével inkább csak elvetélt kísérletek voltak. Úgy gondoltam, szentelek majd egy cikket a nem fából készült gitároknak, de rájöttem, annak ellenére, hogy elég ritkák, egy cikkben nem lehet megfelelően bemutatni őket. Ezért indítok egy újabb sorozatot az alternatív gitáranyagokról.   A karbonként ismert anyag nagyon sokoldalú, hi-tech termék. Használják az autóknál, bicikliknél, repülőknél, elsősorban a komoly igénybevételnek kitett, ugyanakkor könnyű szerkezetnél. Angolban „graphite” néven emlegetik, talán a legismertebb a Steinberger-féle eredeti „puska” alakú gitár, ami teljesen ebből az anyagból készült. Nálunk a köztudatban leginkább a képen is látható “sztrítrészer” stílusú autók  gagyi, olcsó, maticázott utánzataiból vált ismertté. Mi is ez? Egy úgynevezett kompozit anyag, amiben több, eltérő tulajdonságú anyag hasznos jellemzője egyesül, magyarul szénszálas kompozitnak is nevezik. Nagyon leegyszerűsítve szövetszerű szálakat ágyaznak műgyantába, többnyire epoxiba. Előnye a rendkívül jó fajlagos szilárdság és sűrűség és hogy kiválóan tűri a környezeti hatásokat (hőmérséklet, páratartalom), megfelelő technológiával folyamatosan egyforma minőségben gyártható, a szerkezete egységes. Látható, hogy ideális anyag lehetne gitárgyártáshoz, hiszen tartalmaz természetes, rostszerű elemeket, mint a fa,...

Zsebállvány

Az iStand belső fémvázára erősnek tűnő műanyag borítás került, a kis sárga repülő csészealj külsejű dolog teljesen sima felületű, nem akad bele semmibe, pár kézmozdulattal “támadóállásba” alakítható, szinte mint egy transformer és a mindössze kilencven dekás súlya ellenére meglepően stabil

Digitális hangszerész?

A KOZM gitárok alkotója teljesen más megközelítést használ: organikus, kerekített formákat tervez térben, 3D CAD szoftverrel, ezzel pedig egy CNC 3D marógépet vezérel, amivel a fatömbből kialakítja ezt a formát.

Rockhegedű

A Rockviolin cseresznyefából készült tömör teste és ébenfa fogólapja gitárosan rockos hangzást eredményez, és a piezo hangszedőt így nem is kell aktívan erősíteni a hangszerben.
Ráadásul a c-g-d-a-e hangolású húrokkal mélyebb, dögösebb, rockosabb hangzással szólaltatható meg a Rockviolin, mint a hagyományos hegedűk.

Gitár a világháborúból?

Jasonnak az az eredeti ötlete támadt, mi lett volna, ha valaki azokban a háborús időkben mégis elkezdte volna egy tömörtestű elektromos gitár fejlesztését? Milyen anyagokat, technikákat használhatott volna a hadiipar által meghagyott forrásokból avagy általa produkált hulladékból? Tulajdonképpen egy alternatív valóságot teremtett a következetesen végigvitt elképzeléssel.

A Kemper és a digitális jövő

Bár a Kemper is 200 gyári modellel érkezik és még számtalan tölthető le hozzá, a fő erőssége az, hogy az ember beállítja a kedvenc erősítőjét, majd erről készít a Kemper egyfajta teljes hangzáskép-lenyomatot és eltárolja azt. Ezek után bárhol, bármilyen transzparens hangrendszeren és stúdiófelszerelésen reprodukálni tudja. Tekintve, hogy a Kemper mérete egy kisebbfajta asztali nyomtatóhoz fogható, összehasonlíthatatlanul kényelmesebb vele turnézni és stúdiózni, mint mondjuk egy Marshall csöves fejjel és egy 4×12 hangládával.