Fűrészelés közben bármennyire is vigyáztam, kétszer is eltört a kis gyöngyház lap – szerencsére mindkétszer kifelé, a vágás irányába, így maga a forma nem sérült. A második törés után viszont sokkal nehezebb volt folytatni, mert már alig volt valami, amivel tarthattam, látszik is, hogy mennyire apró.
Mostani írásomban három olyan új, innovatív megoldást szeretnék bemutatni, ami a megszokottól gyökeresen eltér és a legújabb technológiákat hasznosítja.
Képzeljétek el, hogy az ember könyékig benne matat egy szűk fadobozban, mélyen a híd vonalától még lejjebb, ahol nem tudja, éppen mi hol van, csak a „kezével lát”. Már a sokadik próbálkozásom járt kudarccal, mivel amint nagyjából úgy éreztem, helyén van az emelő, vagy ferdén volt és elbillent, vagy a vonalzó mozdult el – és persze arra is vigyázni kellett, hogy a sín a vonalzó mellé kerüljön, ne akadjon bele.
Szerepelt mellette a Cort név, a másik oldalon meg a Cor-Tek – ez pedig az a cég, ahol rengeteg gitár készül mindenféle gyárnak. Mivel a Steinberger Spirit is Koreában készül, a Hohner is ezek szerint, no meg a Cortnak is van ilyen jellegű headless gitárja, elég egyértelmú, hogy az egész mögött a Cor-Tek található, ami kissé eltérő specifikációval készíti/készítette nagyjából hasonlóan a hangszereket.
Ha belegondolunk, a húr talán a legfontosabb része a gitárnak. Szólhat az pickup nélkül, szólhat test nélkül, szólhat bundok nélkül – de húrok nélkül biztos nem – legfeljebb ritmushangszerként. Mégis, eléggé keveset tudunk róluk és leginkább ebben is mítoszok és megszokások dolgoznak bennünk, mikor húrt veszünk.
Hetente nagyjából 2500 hangszert gyártanak le 500 alkalmazottal. A Gibson üzemben dolgozók többsége régóta foglalkozik gitárgyártással, majd mindegyikük gitározik is és – természetesen – van saját Gibsonja.
Az egész folyamat a fűrészüzemben veszi kezdetét, ahol a hosszú mahagóni és juhar fűrészárut a test méretének megfelelő nagyságú téglalap alakú részekre vágják.
Márpedig ez a konstrukció, amennyiben nem kellően strapabíró anyagból készül – és ezek szerint nem -, egy idő múlva kezd kissé deformálódni, egyre lejjebb engedi csúszni a gombot a tengelyen, míg végül eléri azt a pontot, hogy a gomb alja lenyomáskor előbb fekszik fel a testen, minthogy kellően le tudja nyomni a tengelyt, hogy az megpöccintse a beleépített mikrokapcsolót.
A gitár nyaka az esetek túlnyomó részében nem szükségszerűen egyenes, ha az lenne, gyakran nem szólna jól, hanem zörögne már üres húrnál is, illetve a gitáros kivánalmának megfelelő húrmagasságot nem lehetne elérni erősebb zörgés nélkül. Nagyon sok gitárnyak enyhén homorúan ívelt (szakszóval „relaxed” avagy „relief”-ben van), így lehet a legmegfelelőbb az „action” azaz a húrok magassága/nyomása és a húrzörgés közti kompromisszum. Tehát nem igaz, hogy egyenes nyak = jó, nem egyenes nyak = rossz.
 |
Az igazi menő ajándék gitárosoknak: AMULETTA nyaklánc kézműves pengető medállal! |
Kommentek