42 húr, egy zenész és egy hangszerész

Pat Metheny a modern dzsessz egyik legelismertebb gitárosa, a stílus megújítója. Egyedi hangzása azonnal felismerhető, akár a tradicionális dzsesszgitáron, akár kísérletező zenéiben mindenféle elektronikus és világzenei hangzásokkal megspékelve valamelyik extrém hangszerén játszik. Életem legjobb koncertjeként emlékszem vissza arra, mikor talán a kilencvenes évek elején végén Budapesten zenélt. Érdekes magyar vonatkozása, hogy Szabó Gábortól, a fiatalon meghalt kiváló magyar dzsesszgitárostól is tanult és mindig nagy tisztelettel emlegeti a nevét, írt is egy számot az emlékére. Zsenialitását az is jól mutatja, hogy minden idők legfiatalabb tanáraként 19 évesen már a világ egyik legjobb zeneiskolájában, a Berklee-n tanított Bostonban. Szintén úttörő volt az elektronikus zeneszerzés és felvétel technikájában, 1986-ban a következő videón látható módon már erőteljes számítógépes támogatással komponált – a videón a humorérzékéről is jó kis részletet láthatunk, mikor állathangokkal játszik. 🙂 A videón látható hangszer a Roland egyik első szintetizátor vezérlő gitárja, a G-303, méghozzá egy Synclavier kiegészítő modullal, ami lehetővé tette a szinti és gitár kapcsolatának bővítését és több funkció szabályzását a gitárról. Ez a modul eredetileg egy utólag rácsavarozott konzollal csatlakozott a gitárhoz, de a mostani felvételeken – mivel Pat még mindig ragaszkodik ehhez a szintigitárhoz – már egy átépített verzióban, az eredeti fával szinte megegyező kiterjesztésbe építették bele. Az említett Roland gitárt a Fujigen Gakki, japán egyik legjobb gitárgyára csinálta, mely leginkább ismert nagy neveknek gyártott hangszereket, pl. a Greco nevű, hetvenes-nyolcvanas években népszerű gitárokat is ők készítették, de a japán Fender és Squier első évjáratait is ők csinálták, ahogy egy későbbi másik szintigitárt, a Casiot is. És persze a Yamaha és az Ibanez egyes modellejei is tőlük származtak. A Greco katalógusában jól látható, hogy az egyik modell szinte hajszálra megegyezik a Roland kontrollerrel. Pat Metheny nem csak ebben volt persze úttörő, a Pikasso, mely a húrjainak számát tekintve (42)  rekordnak számít és konstrukciója is nagyon egyedi, az egyik legkülönlegesebb gitárnak számít. A hangszert – még sok...

Nyaktalan gitár :)

Michael Walworth a kaliforniai Johns Island-ről két évi kutatás és kísérletezés után jutott el a különleges, kimondottan slide gitározásra kifejlesztett hangszerhez, mely leginkább egy gitár és egy jókora íj keresztezésének látszik. Az alapötletet az ún. mouth bow szolgáltatta, ami az amerikai indiánok közt elterjedt népi hangszer, de sok ösi kultúrából ismert, kicsit a dorombhoz hasonlít, de annál nagyobb és sokoldalúbban használható hangszer.

Branch guitars

Egy egész különleges, egyedi gitárkészítőről lesz most szó, aki bátran elrugaszkodott a szokásos gitárépítéstől és a hagyományokat a legmodernebb technológiával ötvözve készíti iparművészeti alkotásnak is megfelelő hangszereit. Gordon Branch 1983-ban kezdett gitározni egy olcsó, 50 dolláros, vacak gitárral. Szeretett volna jobb hangszert, de nem volt rá pénze, viszont be tudott iratkozni egy gitárkészítő tanfolyamra a legnevesebb gitárkészítők egyikéhez, a magyar származású Ervin Somogyihoz. Ezután építette első saját akusztikus gitárját. Később felhasználva a famegmunkálásban és precíziós gépgyártásban szerzett jártasságát elkezdte saját koncepciója alapján a fát modern fémtechnológiával ötvöző elektromos gitárjai készítését. 2001-ben egy kaliforniai kisvárosba költözött, ahol 32 ember és 30 bárány lakik, itt lett háza és műhelye és egy kis szőlőt is telepített, ahol minden évben némi jó kis merlot terem. Gyakorlatilag szinte az egész gitár kézzel készül, saját maga készíti a hídat és a gombokat is. Az általa tervezett hangszerek közt leginkább „űrtechnológiás” AirFrame, aluminíum tömbből CNC-vel kifaragott, különleges, áttört elemekkel a súlycsökkentés miatt, vagy AirTube alumínium csövekből készült újabb modellek. A központi részen egy rezonáns „soundbox” van, a gitár nyaka fa és csavarozott rögzítésű. Az alumínium alkatrészek eloxált felületűek. Egy ilyen hangszer kb. 3 és fél kiló.   Itt pedig egy nagyon meggyőző videó az AirTube hangjáról! Hagyományos fa gitárok is készülnek a műhelyében, persze ezek se nélkülöznek némi különlegességet, a nyak fenyő, karbon erősítéssel, az egyik hangszernek egy valódi meteorit darabból készült a hídja.   Egy interjú magával a mesterrel...

Földhárfa

A hangszer, amit most bemutatok, nem gitár, még csak nem is pengetős, de nem mondhatni, hogy nincs köze hozzá, hiszen húrokat szólaltat meg. A hangszert Earth Harp, azaz Földhárfa néven találta fel egy William Close nevű művész. A koncepció lényege, hogy meglévő természeti vagy mesterségesen épített környezetet használ hangszerként, ezekhez feszíti ki a húrjait, melyek akár 300 méter hosszúak is lehetnek így. Az első installációja egy jókora völgyet változtatott hárfává 1999-ben. A zenész a húrok alsó felfogatásától nem messze középen áll, és jobbra-balra kinyúlva kezével simogatja-dörzsöli, húzogatja a húrokat, melyeknek egyfajta csellószerű hangjuk van. Ahogy elnézem, a zenélés ezen a módon meglehetősen jó edzésenek is. A viszonylag korlátozott hangterjedelem ellenére igazán élvezhető zenét csinál vele és nyilván az élmény úgy jön át igazán, ha élőben hallja az ember, hiszen ezeknek a húroknak így biztos különleges hangjuk van. A Földhárfán többnyire hegedűgyantával bevont kesztyűvel kell játszani, esetleg vonóval. A húrok egy A-moll skála hangjaira vannak hangolva. Az első hangszer óta William a MASS Ensemble csoporttal együtműködve már számos színházat, előadótermet változtatott hangszerré ezzel a módszerrel. Jelenleg versenyben van az America’s got a talent, azaz a helyi Megasztár (csak komolyabb) megnyerésért. És íme a videók!     Forrás:...