Egy Gibson tok restaurálása 1.

Hetven-nyolcvan dollár körül kaphatnék használt tokot hozzá, de abban nincs semmi kihívás, és egyébként is, az a minimum, hogy egy hangszerész-tanonc nekiáll és megjavítja. 🙂

Riffstation: minden, ami a gyakorláshoz kell

Egész nap számítógépekkel dolgozom, a kapcsolattartásban innen külföldről haza is azt használom többnyire és elegem van belőlük. Nem akarom, hogy a zenében is ezzel kelljen vacakolnom. Ennek ellenére nemrég erősen felkeltette az érdeklődésemet a Riffstation szoftver, egy hasznos gyakorló, tanuló és feldolgozás készítő eszköz.

Dal hat húrra és hangolásra

Legg a dalt úgy játssza, hogy slide-gitárnak hallatszik, de ezt az egyes valójában a húrok oda-vissza hangolgatásával szólaltatja meg. 🙂

Greg Cusack – Rock pedál

Benkő Zsolt folytatja a Cusack Pedalok bemutatóját. Az előző Blues nevű pedál után a rock is a tradícionális overdrive effektek egy változata. Ennél a pedálnál is végig megmarad a tiszta, jól definiált gitárhangzás, az enyhe crunch-tól kezdve a tömörebb lead hangokig. Érdekes kombinációként a két pedált összekötve a Blues boost -jával megküldve már zúzósabb, keményebb torzítást  is ki lehet hozni....

Cusack Blues – egy új magyar pedál

Örömmel osztok meg magyar fejlesztéseket és gyártmányokat, és a demó alapján ez a pedál is érdemes rá, nagyon kellemes, egyszerű, masszív darab, a hangzás alapvetően a klasszikus csöves overdrive feelinget hozza, széles tartományban változtatható a clean boost és a harapós, dögös torzítás közt.

Technika ≠ zene

Jobban megfog egy kevésbé ügyes, de inkább sokoldalú zenei képességeit megmutató, önálló hangzásra képes, zenét játszó gitáros, mint egy 58 hang/sec sebességű pengetős zajgenerátor. 🙂

Te milyen kifogást találsz?

Lehet fél karral is gitározni. Sőt, karok nélkül is. És te, két ép kézzel, milyen kifogást találtál, hogy megint egy nap gyakorlás nélkül telt el?

Suhr gitár bemutató a Vintage ’52-ben

A Vintage ’52 Hangszervizt aligha kell sok gitárosnak bemutatni, Budapest egyik legjobb hangszerboltja és gitárszervize, laza, fiatal srácok, stílusos, retro bolt, igen jó választék használt hangszerekből és persze újakból is. Most olvastam a Facebook oldalukon, hogy Suhr bemutatónapot tartanak. Aki nem ismerné, John Suhr az a hangszerész, aki annak idején megépített Mark Knopfler számára azokat a Pensa-Suhr gitárokat a nyolcvanas években, amit olyan sokszor láttunk Dire Straits és Knopfler koncerteken és meghatározóak voltak a Knopfler-féle jellegzetes gitárhangzásban. (A legenda szerint Mark Knopfler és Rudy Pensa egy kávé mellett beszélgettek arról, milyen lenne az ideális gitár és Knopfler egy szalvétára skiccelte fel az elképzeléseit, ebből született meg aztán az első MK-1). Rajta kívül még számos ismert zenésznek készített gitárokat: Eric Clapton, Peter Frampton, Lou Reed, Bill Connors, Steve Stevens, Reb Beach, Pat Thrall, Little Steven, Victor Bailey, Chuck Loeb, Eddie Martinez is ügyfelei voltak. John Suhr előbb a Rudy Pensa-féle hangszerboltban dolgozott gitárkészítőként, mely az USA egyik legismertebb hangszerüzlete és Manhattanben található. Később több csöves erősítő fejlesztésében is részt vett, majd a Fender Custom Shop egyik vezető hangszerészmestere lett (ez bizony komoly pozíció!). 1997-ben saját céget alapított, a gitárokat modern CNC technológiával, de ugyanazzal a míves gonddal készítik, mint a régi mesterek a teljesen kézzel előállított hangszereket. Az egyedi, csúcskategóriás hangszerek mellett vannak elérhető árú, kiváló minőségű tradicionális modelljeik is és saját fejlesztésű erősítőiket is érdemes lenne kipróbálni. A Vintage május 10-én mutatja be. Ha otthon lennék, ott lenne a helyem!...

G.A.S., avagy hány gitár kell a boldogsághoz?

Hány gitár kell a boldosághoz? És te még hányat akarsz? Függőség-e a gitárvásárlás? Erről a problémakörről szól a cikk.

Iparművészet vagy gitár?

A belga TAO gitárok valódi mesterművek, igazi 21. századi, letisztult minimalizmus, ugyanakkor retro jellegű design jellemzi őket, a megmunkálás pedig osztályon felüli. A klasszikus gitárformák művészi koncepciójú újragondolása és aprólékos kézi munka eredményei ezek a különleges hangszerek. Egyszerűen szemet gyönyörködtetőek, szinte modern szobrok.  De nem csak a designhoz értenek, hiszen a technológia is különleges: a nyakállító pálca egyedileg készített karbon/fa maggal rendelkezik, mely több állítást enged, mint a hagyományos fém rudak. A kilencedik bundtól pedig két további karbon rúd fut a fogólap végéig, hogy a nyak egyenletességét még inkább biztosítsa. A beépített anyagok közt lehetőleg sok európai fát használnak. A képek magukért beszélnek, még az elektronika ürege is polírozott és olyan tiszta, amilyet még nem láttam, precíz, épp kellő hosszúságú, tiszta elrendezésű kábelezéssel. Ha alaposabban megnézitek, látható, hogy a test belsejéből kilépő kábelek nyílása egy kis gumigyűrűvel van körbevéve… elképesztő, milyen aprólékos gondossággal ügyelnek a részletekre! A képek a Taoguitars tulajdonai Forrás: Stratoblogster Végül itt egy videó, amin Billy Gibbons, a ZZ TOP legendás gitárosa játszik egyiken. (Sajnos nem engedi a Youtube a beágyazást)....

Heavy, de nem metál

Gitárt általában fából csinálnak. A fa nagyszerű anyag, már írtam róla itt. Azonban a hangszerészek kísérletező emberek és sok mindent kipróbálnak. Készül gitár fémből, plexiből, akrilból, speciális kompozit anyagokból, karbonból, összedarált és műgyantával kevert farészekből, rétegelt lemezből, szivardobozból, vécéülőkéből… (nem vicc, illetve de, viszont létezik), ezekről majd írok részletesebben. Ami itt következik, az viszont a legelvetemültebbeknek juthatott csak eszébe: ki a fene akarna egy betontömbből gitárt? Esetleg egy testépítő… És mégis, Larry Lashbrook, egy feltaláló-hangszerészmester elkészítette, abból a célból, hogy az általa kifejlesztett Naturacoustic™ piezo-hangszedőt és a vele egybeépített hidat bemutassa és demonstrálja, milyen jól adja vissza a húrok hangját még egy ilyen totálisan akusztikailag halott anyag esetén is. És tényleg, meggyőző. Ha egy betontömbbel ilyen egész jól szól – megkockáztatom, hogy a legalacsonyabb árszíntű kínai elektroakusztikusokat veri -, milyen jól szólhat egy igazán megcsinált gitárral?...

A gitárosok Chuck Norrisa

Eric Johnson a gitárosok Chuck Norrisa. Eric Johnson nem játszik a gitáron, a húrok remegnek tőle. Eric Johnson egyszer fogott csak le fals hangot. Akkor is azért, hogy megtudja, milyen érzés.

Mottó zenészeknek

Victor Bailey szerint különséget kell tenni aközött, hogy valaki jól basszusgitározik, vagy jól zenél. Ha kiemelkedő akarsz lenni, legyen olyan zenéd, amire rá lehet mutatni és azt lehet mondani: ez az a dal, ami megváltoztatta a basszgitározást.

EAST koncert!

18 év után ismét koncertet ad az EAST a Pécsi Országos Szinházi Találkozón, június 6-án.

A gitár „élő” fája (a Föld napja alkalmából)

A fa csodálatos adománya világunknak, épp ezért vigyázni kell a fákra, erdőkre, okosan felhasználni, pótolva azt, amit elvettünk. A gitárok fája is bizonyos értelemben élő anyag, fontos, hogy megfelelő páratartalmú környezetet biztosítsunk neki.

Yellow Bassmarine

Aki ez a basszusgitárt készítette (vagy megrendelte), igazi hardcore Beatles rajongó lehet. Jól néz ki, de szinte biztos vagyok benne, hogy csapnivaló az egyensúlya, ami egy basszernál talán még fontosabb, mint egy szólógitárosnál. Igaz, annak idején a bandában a miénket elég volt nekitámasztani az erősítőnek (mármint a basszgitárost, hangszerrel a nyakában), akkor nem dőlt fel, játszani meg részegen is egész jól tudott. Épp nemrég dolgoztam egy érdekes projekten besegítve a Mesteremnek, az egyik megrendelő egy Gibson Thunderbird testet akart összepároztatni egy Fender basszus nyakkal, hogy létrejöjjön a FenderBird, mindezt EMG aktív hangszedőkkel megspékelve. A gitár gyönyörű lett, a pickupok kábelezését én csináltam meg, jól is szólt, csak… csak éppen játszhatatlan volt, annyira nem sikerült egyetlen helyzetben se ezt a nem összetartozó nyakat és testet egyensúlyban tartani. Nem véletlenül találták ki a basszgitárokon a hagyományosabb “szarvakat” az ilyen nagy fejhez, az segít ellensúlyozni – de hát ő ragaszkodott hozzá. Végül a megrendelőnek nem kellett, most vevőre vár. Tehát nem minden a forma, a design, nem árt az se, ha egy kis mérnökösködést is beletesznek. 🙂 Forrás: Stratoblogster...

A nélkülözhetetlen pedálok :)

Mindenkinek jól jönne egy ilyen pedalboard… 🙂 Forrás: GuitarFail      ...

Négy kéz, két ceruza, egy gitár – Ponyvaregény :)

Néhány pihent agyú ihletett zenészkölyök feldolgozta a Ponyvaregény zenéjét, egyszerre ketten játszanak egy fehér Gibson LP-n, az egyik két ceruzát ütőként használva – nagyon kreatív! 🙂 Forrás: Guitar Squid...

Műhangzás vagy a jövő gitárja?

Egyik előző cikkben már kicsit elmélkedtem a digitális kontra analóg vitáról. Megemlítettem a Line6 Variax gitárokat is, vegyesnek minősítve a tapasztalataimat velük. Az az igazság, hogy kicsit el vagyok maradva ezzel. Amit én próbáltam, még az első generációs Variax volt, azóta már sokkal fejlettebb változat van piacon. Meghallgattam pár demót vele és eléggé nagy a fejlődés… igazság szerint, ha nem tudom, hogy miről is van szó, alighanem képtelen lettem volna felismerni, hogy egy Variax vagy az eredeti modellezett hangszer szólal meg.           Ha esetleg valaki nem ismerné, kicsit kalandozzunk el, mi is ez az egész modellezés és a Variax valójában. A kezdeti időkben (sőt, elég sokáig) a gitárok hangját leginkább a hangszedőik, no meg persze a fa, az nyakillesztés, a híd, a nyereg határozták meg. Ezeket lehetett mindenféle analóg jelformáló áramkörrel módosítgatni, néha elég durván is, de ettől az még az eredeti hangból származtatott hangzás maradt. Tegyünk egy kis kitérőt a szintetizátorok felé is, hogy némi párhuzamot vonhassunk, hiszen a fejlődésük hasonló és a szintik evolúciójának eredményeit hasznosították a gitároknál is. A kezdeti szintik szintén analóg áramkörökből épültek fel, különböző oszcillátorok, szűrők voltak bennük, a lényeg a feszültségvezérlés elve volt, tehát az említett építőelemek karakterisztikáját egy vezérlő feszültséggel lehetett folyamatosan változtatni, és az egységeket különböző sorrendben összekapcsolva meglehetősen sokféle hangzást lehetett létrehozni. Közös volt bennünk azonban, hogy ezek meglehetősen „mű”, mesterséges hangzások voltak, nem nagyon hasonlítottak természetes hangokra – de épp ez volt a cél. Később a digitális korszakkal ez megváltozott – a szintetizátorok már mikroprocesszorokat és chipekbe integrált hanggenerátor áramköröket kezdtek használni, a hangzást pedig digitális paraméterekkel lehetett változtatni. Mi bandánkban először a Korg Poly-800II volt a nagy dobás – ez meglehetősen egyszerű és kicsi szinti volt, de nekünk sokat jelentett. Ennek még nem volt túl sok szerkesztési lehetősége, a hangzás fő paramétereit lehetett vele állítgatni csak, de rugalmasabb konfigurációra nem volt mód. Később a diplomamunkám megírásához vettem egy Yamaha FB-01 szintimodult, ez már FM szintézist használt. Az FM nagy áttörés volt akkoriban, a Yamaha DX7 volt a legnépszerűbb képviselője, jellegzetes hangja eléggé meghatározták a nyolcvanas éveket. Olyannyira népszerű lett, hogy még a MIDI szabványt is hozzáigazították az egyik hibásan implementált funkciójához. Az FM-ben különböző hullámforma generátorok voltak szintén szűrőkkel, ezeket már lehetett többféle elrendezésben összekapcsolgatni (természetesen csak szoftveres interfészen át, nem fizikai kapcsolgatással)....

Django Reinhardt

Épp a Gitár szótárt töltöttem fel, és az egyik címszó kapcsán előkerült Django Reinhardt neve. A francia, de cigány származású dzsessz gitáros autodidakta módon tanult zenélni, fiatal korában a lakókocsi, ahol feleségével éltek, kigyulladt és ő is súlyos égési sérüléseket szenvedett az egyik oldalán. Fél lába szinte lebénult és bal kezének gyűrűs- és kisujja is maradandóan megsérült. A doktorok azt mondták, többé nem fog tudni gitározni és a lábát is amputálni akarták, de Django nem hagyta. Fél év múlva már bottal, de járni tudott és kidolgozott egy gitározási stílust, aminél a szólókra csak a mutató- és középső ujját használta, csak az akkordoknál fogott a két sérült ujjával is. Minden tiszteletet megérdemel, egyrészt a küzdeni tudása, másrészt a zseniális zenészi képességei. Zenéit hallgatva hihetetlen, hogy mindössze két ujjal képes volt lejátszani…...