recent from 15
Hangszer és tartozék gyártók szakmai innovációs találkozója
A találkozó szakmai, nem a nagyközönségnek szól, legalábbis ez derült ki a rövid telefonbeszélgetésből, amit a szervezővel folytattam.
recent from 12
Kartoncaster
Írtam már jónéhány alternatív anyagról, amit fa helyett használnak gitároknál és készülőben van egy átfogó cikk is ezekről.
Na, de Fender Stratot építeni – kartonpapírból? Nem túl beteg ötlet ez?
recent from 18
Egy gitárkészitő emlékére
Régóta tartó, súlyos betegség után elment közülünk Veress József, a Verbum Gitár alapítója, gitárkészítő.
A magyar egyedi gitárkészítésben úttörő szerepe volt a CNC használatának elfogadtatásában.
recent from 167
Gitár történelem: A Fender Telecaster – 1. rész
Leo Fender olyan eszközt adott a gitárosok kezébe, amely felforgatta zenélés addig megszokott módját, új műfajok létrejöttét, új hangzások kialakítását tette lehetővé. A művészet eszköze átalakította magát a művészetet, korszakváltást indított el.
Posted by
aktivgitar on 2013, ápr. 4. in
Gondolatok |
6 comments
A határozottság ne jelentse a kevésbé tapasztaltabb lekezelését, az arrogáns beszólást, gúnyolódást. A véleménynek akkor van súlya, ha alátámasztják érvekkel, tapasztalattal, vagy ellenőrizhető információkkal. Az egymondatos kinyilatkoztatásokkal csak azok szemében lehetsz hős, akiknek tényleg nem sok ismeretük van a témában és még elég naívak ahhoz is, hogy ne tudják, egy vélemény nem hiteles információ.
Posted by
aktivgitar on 2013, ápr. 2. in
Érdekességek |
0 comments
Létezik-e hát a Végső Gitárosujjedző Készülék, vagy az egész sok hűhó semmiért? Sajnos magam nem tudom megítélni objektíven, bár amikor John Petrucci oktatóvideójából próbáltam ujjgyakorlatokat tanulni, ő elég sokat elmondott arról, milyen fontos is a bemelegítés az egész karban, a csuklónál és az ujjakban – talán tényleg ilyesmire jók ezek. Az biztos, hogy az ő nyújtó gyakorlatai után olyan helyeken is fájt a kezem, ahol nem is tudtam addig, hogy van ott izmom. 🙂
Posted by
aktivgitar on 2013, már. 30. in
Magyar műhely |
0 comments
A szakértők tanácsain túl legtöbbet a saját kísérletezéseiből tanult. Éppolyan otthonosan mozog a hagyományos kéziszerszámok világában, mint a legmodernebb technológiában.
Posted by
aktivgitar on 2013, már. 27. in
Érdekességek |
0 comments
A Gitarshop.hu-n ismét egy új Aktív Gitár cikk, ezúttal egy iPaden futó gitároktató szoftverről (ingyenes!). A Tabrider nevű alkalmazás viszont épp olyasmire alkották, amit a Guitar Hero-ból hiányoltam: a gitár-karaoke jellegű dolgot egy használható gyakorlóeszközzé fejlesztette. Ezzel persze sokat vesztett a látványosságából, viszont még többet nyert a használhatóságban. Itt nem néhány színes gombbal ellátott műanyag játék-kontrollert kell nyomogatni, hogy a szimulált színpadon számot eljátsszuk, hanem a saját gitárunkat kaphatjuk fel és használhatjuk arra, hogy a képernyőn megjelenő tabulatúráról lejátsszuk a gyakorlatot, az eredmény pedig azonnal látható. A rendszer képes használni az iPad mikrofonját akusztikus gitárok esetén, elektromos hangszernél a számos adapter valamelyikével közvetlenül is rákapcsolhatjuk a gitárjelet a tabletre. A szabadalmaztatás alatt álló hangfelismerési technológia valós időben képes feldolgozni és kiértékelni a tab és a lejátszott hang közti viszonyt. A többit olvasátok el a Gitarshop.hu-n! ...
Posted by
aktivgitar on 2013, már. 21. in
Érdekességek |
0 comments
Nemrég jártam egy kis hangszerboltban Budán, ami a maga nemében egyedülállónak számít a magyar piacon. A bolt neve KIL, könnyen elérhető helyen, a Móricz Zsigmond tér és a Bertalan Lajos utca közt található az Bercsényi utca 6-ban. Érdekes, hogy bár elég régóta veszek hangszereket és már 2008 óta kerestem hangszerkészítéshez szerszámot, anyagot, nem fedeztem fel eddig magamnak – pedig ez az a bolt, ahol elég sok mindent megtalálni. Alapvetően a KIL (azaz eredetileg Klasszikusgitár Információs Lap) akusztikus, azon belül is főleg a klasszikus gitárokra szakosodott. Ezekből áll a leginkább a hangszerválasztéka, ilyen bolt akad ugyan még, az Accord és a Segovia is jó ebből a szempontból, mindegyiknél a hangszerek, a kiegészítők, mint a lábtámasz, combnyugasz, körömápoló eszközök, stb. is megtalálható a kínálatban. Amiben mégis különlegesek, hogy egyrészt legalább néhány alapvető hangszerépítéshez szükséges kellék is van a kínálatban, többféle citromolja a fogólapra, Titebond ragasztó, bundprofilozó reszelő, citling, stb. Az ár változó, némelyik jó, másik elég borsos, de ez elsősorban a nehéz behozhatóságnak és a különlegességnek és a kis mennyiségnek köszönhető. Igen jó választékuk van hangszernek való faanyagokból is, érdemes előzetesen telefonon megbeszélni, ha valaki válogatni akar, mert nem a bolt eladóterében tárolják a faanyag nagy részét. Az eladó maga is hangszerkészítő, így barátságos és hozzáértő tanácsokkal segíti a kiválasztást, kezdők se kell, hogy elvesszenek a tanácstalanságban. Szintén egyedi, hogy jelentős gitárépítési szakkönyvkínálatuk van, ezeket a gitárkészítési alapkönyveket még az USA-ban se volt egyszerű mind beszereznem, persze a művek nagy része angolul és németül olvasható csak, de aki komolyan gondolja, annak ezek a „Bibliát” jelentik. Természetesen gitártanuláshoz is van irodalom. Egyszóval meglepően széleskörű a kínálatuk és a termékek a honlapjukon is elérhetők. Nem is tudtam eljönni üres kézzel, egy citling, két húrkészlet és egy könyv került a hátizsákomba. Az eladó-hangszerkészítővel kellemesen elbeszélgettünk, ő is megerősítette azt a tapasztalatomat, mennyivel zárkózottabb és széthúzóbb a hazai hangszerész szakma az amerikainál, ahol sokkal szélesebb körű a szakmai információcsere, rendszeresek a találkozók, melyeken gyakran különböző pályázati feladatokat tűznek ki adott határidővel. Legutóbb, mikor a New England-i hangszerészek gyűlésén jártam mesteremmel, egy Martin OOO-stílusú gitár készítése volt a feladat fél éven belül adott paraméterekkel, a pályaműveket pedig egy választott zsűri hasonlítja össze. A végén pedig megbeszélik közösen a tapasztalatokat, trükköket, fogásokat és a hibákat is. Itthon úgy tűnik – főleg az idősebb, profi generációban – nincs...
Posted by
aktivgitar on 2013, már. 19. in
Érdekességek |
0 comments
Ezen a kedden a Gitárshop.hu-n ismét Aktív Gitár rovat: ezúttal a repedt nyakú, letört fejű gitárok javításáról írtam. Kis ízelítő belőle: A legérzékenyebb része a nyaknak az, ahol fogólap véget ér és elkezdődik a fej. Egyrészt itt a legvékonyabb a fa, még ujjnyi vastagságú sincs, hiszen a nyakfeszítő rúd csatornája is jócskán kikanyarít belőle középen. Másrészt itt támaszkodnak fel a húrok a nyeregre, itt törik meg a vonaluk, itt változik meg a nyak szöge (a Gibsonoknál például) vagy itt van benne egy törés, még ha a szög nem is változik (a Fendereknél). Így nem csoda, ha ezen a tájékon következik be a legtöbb nyakrepedés, tapasztalataim szerint a nagyobb (14-25 fokos) nyak-fej szöget alkalmazó hangszerek nyaka érzékenyebb az ilyen balesetekre, így a Gibsonoknál és klónjaiknál sokkal gyakoribb ez a fajta sérülés. Mondhatjuk, ez egyfajta konstrukciós hiba, hiszen ez ilyen baleset nem olyan ritka dolog, célszerű lenne hát úgy építeni a gitárt, hogy nagy eséllyel kibírja. Van, ahol a nyak-fej törésvonalnál egy kis anyagtöbblet meghagyásával megerősítik a kritikus területet, de ez viszonylag ritka. Egyedik építésű hangszernél láttam már ott extra karbon merevítést is. A többit olvasd el a Gitárshop.hu-n! ...
Közben egy környékbeli gitárkészítő ismerős is megkeresett, hogy elvállalnám-e a majdnem kész új művének elektronikai bekötését, örömmel kaptam az alkalmon, hiszen odaát rendszeresen csináltam ilyeneket.
Posted by
aktivgitar on 2013, már. 12. in
Érdekességek |
0 comments
De épp az ilyeneket szeretem… mikor kapok egy hangszert, amin nem is lehet játszani és helyrepofozom, hogy majdnem olyan legyen, mint fénykorában.
Sikerült időben végeznem a munkával és mikor a srác elvitte, megkértem, készítsen már egy képet nekem arról, mikor átadja…
Posted by
aktivgitar on 2013, már. 5. in
Érdekességek |
0 comments
Ha kedd, akkor az Aktív Gitár a Gitárshop.hu-n vendégeskedik. Ezúttal a mesteremmel készített interjúm első részét olvashathatjátok, itt így kis szemelvény belőle: A negyvenes éveim végén jártam, azt hiszem. Sok hangszerészt ismertem, mivel a fűrészáru értékesítés során természetesen velük is kapcsolatba kerültem, másrészt mindig is vonzott ez a terület, mivel sokat utaztam, szinte minden nap beestem egy-egy hangszerboltba, hangszerészműhelybe is, csak úgy… akkoriban elég jól kerestem a fűrészáru üzlettel és megengedhettem magamnak néhány csúcskategóriás gitárt is. Így ismerkedtem meg T. J. Thompsonnal Massachusetts-ben, aki talán a legismertebb Martin-javító guru, Steve Kovacik-kal, aki szintén a háború előtt Martinok szakértője és ilyen gitárok precíz replikáit is építi, még Japánba is exportálja őket. Mondhatom, baráti viszonyba kerültem velük, mély tisztelettel és elismeréssel figyeltem a munkájukat. Nagyon tetszett az egész hangszerész életstílus, minden vonzatával. Pontosan ez volt az, amit magam is szerettem volna, kézzel megmunkálni a fát és gitárokkal foglalkozni egész nap. 🙂 A folytatást olvassátok el a Gitárshop.hu-n!...
Posted by
aktivgitar on 2013, már. 1. in
Érdekességek |
0 comments
Új szavazásunk kérdése:
Szoktad a gitárjaidat átalakítani (hangszedők, kulcsok, híd, elektronika cseréje)?
A gitárok egy darabból készülnek és üreges testűek, a test, a nyak, a fej egy egységet alkot, nincs összeeresztés, ragasztás, csavarozás, nincs olyan része a hangszernek, ahol a rezonálás megszakadna a különböző részek miatt. A szénszálas anyag jó hangvezető-képessége kiváló akusztikával ruházza fel ezeket a gitárokat.
Posted by
aktivgitar on 2013, feb. 26. in
Érdekességek |
0 comments
Az a megtiszteltetés ért, hogy a GitárShop.HU megkeresett és állandó rovatot ajánlott fel. Ezentúl minden kedden ott fog megjelenni egy írásom, a szokásos Aktív Gitáros stílusban, a szokásos eklektikus témákkal. Szeretném itt is megköszönni a bizalmukat, remélem, ti is olvassátok az oldalt! 🙂 Első, bemutatkozó írásom “A legszebb szakma” a hangszerész mesterség szépségeiről és nehézségeiről szól. Alább egy rövid ízelítő belőle, a többit olvassátok el a GitárShop-on! Az egyik legszebb dolog benne, ahogy a kezem alatt formálódik, simul a fa, ahogy szépen kialakul az elképzelt forma és közben a forgács illata átjár… a másik, amiért nagyon szeretem, hogy egy gitár – ellentétben a legtöbb mostani ipari produktummal – nem 2-3 éves időtartamra készül, hogy aztán lecseréljék és eldobják, hanem akár évtizedekre. Ha valami elromlik rajta, szinte minden javítható és ha kicsit értékesebb darabról van szó, érdemes is javítani. Mérnökként engem mindig zavart, hogy olyasmiket terveznek manapság, melyek eleve csak rövid időre készülnek és az erőltetett ütemű piacra dobásuk idején sincsenek teljesen készen, egyfajta “béta”-verzió a legtöbb, amit később javítgatnak, bővítgetnek és mire épp már használhatóvá válna, leváltják egy újabb, szintén félkész termékkel… A gitárokkal ez szerencsére nem így van. Inkább valami ódivatú, de ugyanakkor az előbbieknél talán mégis időtállóbb, értékesebb tradicionális mesterségbeli tudás kell hozzá, a kézzel végzett munkának, a régi mesterek által felhalmozott szakmai fogásoknak ismerete és megbecsülése. Még akkor is, ha ma CNC-k dolgoznak sok helyen, mindig lesz olyan munkafolyamat, ami a manuális emberi munkán múlik. Ha másban nem, a prototípusok elkészítésében, az új modellek fejlesztésében még mindig fontos a mesterségbeli tudás – vegyük sorra, miféle!...
Posted by
aktivgitar on 2013, feb. 24. in
Gitárbarkács |
0 comments
Több kisebb-nagyobb repedés és sérülés volt rajta, de a leglátványosabb kétségtelenül ez a luk a káva alsó ívén. Három oldala viszonylag szabályos négyszög alak része, a negyediken egy deformálódott, tört, benyomódott rész volt.
Posted by
aktivgitar on 2013, feb. 22. in
Gitárbarkács |
4 comments
Stanislaw Potyrala, azaz „Stash” kanadai hangszerkészítő és meglehetősen szokatlan basszgitárokat épített. Úgy gondolta, a fa túlzottan is kényes anyag, hőmérséklet, páratartalom, húrfeszítés miatt deformálódik, nem tartja a hangolást, stb. Az igazi basszernek olyan anyagot kell találni, ami kemény és rugalmas, erős és jól rezonál. „Stash” az acélnál kötött ki. Ezzel még nincs vége persze a szokatlan megoldásoknak, első hangszere, mely a „Stash Stainless Steel Bass” névre hallgat, tele van érdekességekkel. Először is, a nyaknak semmi köze a hagyományos gitárnyakhoz, ugyanis gyakorlatilag egy nagyjából tenyérnyi keresztmetszetű szelvényezett acélhenger. Ez biztosítja az összehasonlíthatatlanul merevebb szerkezetet, mint a fából készült, nyakpálcával merevített hagyományos nyakak, ugyanakkor az alkotó szerint jobban meg is felel a természetes kéztartásnak (ebben van valami), ezért sokkal kényelmesebb rajta játszani, mint a hagyományos nyakon. A fej szintén teljesen unortodox, egy kiálló vékonyabb rúdból a három égtáj felé meredeznek a jókora hangolókulcsok. A híd is követi a hengerformát és egybeépült a nyakkal, tulajdonképpen átmenő nyakról van szó, aminek az alsó vége maga a híd. A hangszedők szintén egyediek és be vannak építve a nyakként funkcionáló hengerbe, csak a mágneses pólusok állnak ki belőle, így tökéletesen árnyékoltak az elektromos zajforrásokkal szemben. Mivel az egész szerkezet ugyanabból az acélból készült, a rezonanciája homogén és egységes, nem érzékeny a környezeti hatásokra és sokkal stabilabban tartja a hangolást, mint a hagyományos hangszerek. A test aránylag kicsi és két vékony acéllemezből áll, így anyagához képest nem is túl nehéz: 4,5 kg, ami a Norlin-korszak Les Pauljainál teljesen szokásos volt. Az egész hangszer szerintem gyönyörű és egyedi mérnöki-design műalkotás. Egyéb paraméterei: 34”-os menzúra, 38 mm-es átmérőjű hengeres nyakprofil , 20 bund, egyedi osztható tekercses Alnico V mágneses hangszedők, Gotoh hangolókulcsok, 250k hangerő és hangszín potik. „Ennek a basszusnak az az egyetlen hátránya” szól „Stash” szlogenje „hogy a rocksztárok nem tudják széttörni a színpadon a show részeként.” Ezt el is hiszem, alighanem a színpad előbb esne szét. A hangjáról ez a videó nyújt némi ízelítőt, szerintem teljesen rendben van. Forrás: No treble...
Posted by
aktivgitar on 2013, feb. 21. in
Érdekességek |
3 comments
A Fender sznobok is végre rátérhetnek a virtuális hangzások használatára, immár rendelkezésükre áll így igazi USA gyártmányú változat is a Roland V-gitárból.
Tony Iommi kétségtelenül a rocktörténet egyik legjelentősebb gitárosa. Boldog születésnapot, Tony, Isten éltessen még sokáig egészségben, gyógyulj meg mielőbb teljesen és zenélj sokat!
Posted by
aktivgitar on 2013, feb. 18. in
Érdekességek |
0 comments
A L’art pour l’art Társulat régóta egyike kedvenc humorforrásaimnak. Laár Andrást szintén elég hosszú ideje hallgatom zenészként, még a Panta Rhei idejéből, aztán később a Kft eredeti felállásának minden lemeze megvolt, koncertjeikre is jártam. 1984-86 közt a Kamara Rock Trióban is játszott, akkor nem csak koncerten láttam, hanem egy székesfehérvári zenei fesztiválon egy színpadon játszottam vele. Akkor is ez a puska formájú gitárja volt (nem tudom, az eredeti Steinberger lehetett, vagy a Hohner által linceszelt verzió), de úgy látszik megmaradt a vonzalma az ilyen hangszerekhez, mert nemrég egy rockparódiát adtak elő, és abban ennek egy újabb, fehér változatán játszott (persze playback volt). Ezen egy teljese előadásuk van, a Rockzenés rész a 43. perctől, érdemes megnézni, mert bővített verzió és van még benne pár jól eltalált poén. 🙂...
Posted by
aktivgitar on 2013, feb. 17. in
Érdekességek |
0 comments
Ezek itt konkrétan a StoneWorks egyedi gyártmányai és féldrágakövekből, ásványokból vannak. Többnyire jáde, achát az anyaguk, de akad dinoszauruszcsontból is.
Posted by
aktivgitar on 2013, feb. 13. in
Gondolatok |
1 comment
Úgy tűnik, – a jogi izmozások tekintetében legalábbis – a Gibson a gitáripar Apple-je, ami nem igazán pozitív rá nézve.
Posted by
aktivgitar on 2013, feb. 7. in
Érdekességek |
2 comments
Az mondjuk könnyít a helyzeten, hogy a gitárt nem kell tartani, de veszélyes is lehet, mert játék közben lebegnek a levegőben és nekiütődhet bárminek.
Kommentek